Budapesten az emberi méltósághoz való ragaszkodás a mi szabadságharcunk marad, mert a szabad társadalom azt jelenti, hogy annak polgárai nemcsak a maguk, hanem egymás szabadságáról is gondoskodnak - jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester szombaton, a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Facebook-oldalán közzétett videójában.
A főpolgármester az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulóján arról beszélt: a főváros számára 1848 öröksége magas erkölcsi mérce, amelyet "csak akkor láthatunk meg, akkor tudunk megfelelni neki, ha felemeljük a fejünket, ha vannak is, akiknek ez már túl magas, ha vannak is, akik orra buknak benne".
"Budapesten az emberi méltósághoz való ragaszkodás a mi szabadságharcunk marad! Mert mi Budapesten tudjuk, a szabad társadalom azt jelenti, hogy annak polgárai nemcsak a maguk, hanem egymás szabadságáról is gondoskodnak, mert vagy együtt vagyunk szabadok, vagy sehogy" - fogalmazott Karácsony Gergely.
Geri etnikai, vallási, szexuális kisebbségek jogainak védelme közben (kép: Karácsony Gergely Fb-oldala)
Hangsúlyozta: ideje megérteni, hogy amikor valamelyik etnikai, vallási, szexuális kisebbség jogait védjük, akkor a saját szabadságunkat is védjük, mert amikor mindenki egyenlő bánásmódban részesül, amikor mindenki méltósága, hite, vallása, meggyőződése, orientációja tiszteletben van tartva, akkor beszélhetünk szabadságról. Akkor beszélhetünk az igazság érvényesüléséről, amikor senkit nem érhet igazságtalan megkülönböztetés - tette hozzá.
Sokfélék és különbözőek vagyunk, nem vagyunk egyformák, de ez nem jelenti azt, hogy nem vagyunk egyenlőek - mondta Karácsony Gergely.
Kiemelte: a szabadságeszményhez, '48 erkölcsi mércéjéhez való ragaszkodás felelősséget jelent és erőfeszítést kíván.
A főpolgármester szerint csak úgy tudjuk megvédeni hétköznapjaink emberléptékű és emberközpontú kereteit, ha erkölcsi tartalommal töltjük meg a közöttünk folyó vitákat.
"Nem engedhetünk abból a hitünkből, hogy az életünket meghatározó alapvető kérdésekre, amelyek meghatározzák a viszonyunkat önmagunkhoz, meghatározzák a helyünket Európában és a világban, nem adhatunk máshogy érvényes választ, csakis erkölcsi alapon" - mondta Karácsony Gergely, majd hozzátette: "nagyon sok türelemre, tapintatra, odafigyelésre lesz szükségünk ahhoz, hogy megbékítsük a hazánkat, hogy kiszellőztessük azt az egyre fojtogatóbb, áporodott levegőt körülöttünk, hogy Budapest és Magyarország végre fellélegezhessen és mindannyiunk közös otthona legyen."
A főpolgármester beszédében felidézte Molnár János asztalossegéd 1971. március 15-i történetét: a fiatalember a fővárosi Petőfi-szobornál tartott ünnepségen a Himnuszt és '48- nótákat énekelt, ezért letartóztatták, majd börtönbüntetésre ítélték. Közölte: Molnár János a forradalom után több mint 120 évvel mutatta meg, hogyan "nem szabad engedni '48-ból".
"Miközben március 15. talán a legmagyarabb, a legszabadabb, a legtavaszibb ünnepünk, ez talán a legtöbbet betiltott, leghosszabban üldözött ünnepünk is egyben" - mondta Karácsony Gergely.
A főpolgármester úgy fogalmazott: a hatalom márciusa sokszor próbálta legyűrni március hatalmát.
"Próbálkoztak betiltással és kitiltással, de a szabadságünnep, a szabadságvágy mindig erősebbnek bizonyult. Érdemes erre emlékeztetni magunkat ebben a zűrzavaros jelenben is, amikor a főhatalom már megint kitiltással, vagy betiltással fenyegeti mindazokat, akiket ellenállásra, vagy akár csak kritikára késztet a szabadságvágy" - fűzte hozzá.
Szerinte valójában ez a "régi-új fenyegetés" mindazoknak szól, akik nem engednek '48-ból, akik ragaszkodnak március 15., a 12 pont eszményeihez és vívmányainak lényegéhez
A '48-as akarattal szembeszálló fenyegetések mögött, így a mai újsütetű fenyegetőzés hátterében is ugyanaz áll, a szorongó és ijedt hatalom, amely elöregedett eszméit, mozdulatlanná tokosodott struktúráit félti milliók vágyától és reményétől, és egyre többek visszafojtott haragjától. A szorongó, ijedt és bezárkózó hatalom mifelénk általában két jól ismert módszerrel él, ha uralmi rendszerét a többség szabadságvágyától, a jobb élet reményétől fenyegetve érzi: maga is fenyegetni kezd, kitilt és betilt, és közben, hogy a közjó, a közérdek és a közvagyon ellen elkövetett súlyos bűneit elfedje, megoszt és uszít, embereket, csoportokat, sőt településeket egymással szembefordít - fogalmazott Karácsony Gergely.
Úgy folytatta, abban erősek, hogy másokat tegyenek gyengébbé, hogy leromboljanak intézményeket, felrúgjanak szabályokat, normákat, törvényeket és szövetségeket, de ahhoz már nincs se erejük, se képességük, hogy újat, jobbat teremtsenek helyettük. "Ezt nem is várhatjuk azoktól, akik számára a hatalom a pénz forrása, a pénz pedig a még több hatalomé. Így ez a feladat azokra marad, akik ragaszkodnak '48-hoz, és a belőle kinövő 1956 eszményeihez is, az emberi méltóság forradalmaihoz" - mondta Karácsony Gergely.
A főpolgármester kiemelte: jól tesszük, ha Molnár János asztalossegéd példájára emlékezünk, és arra, ha nem hagyjuk magukra azokat, akiknek volt is, van is bátorságuk kiállni az önbecsülésükért, kiállni a közösségükért, kiállni a szabadságért, akkor az egymásba fonódó halk mondatok mennydörgéssé erősödhetnek. "Akkor a gonoszságot az emberség, a kirekesztést a megértés, a hazugságot az igazság, a gyűlöletet pedig a szeretet válthatja fel. Így lesz, mert így lehet valóban béke, szabadság és egyetértés. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!" - zárta beszédét Karácsony Gergely.
(MTI)
