Tisztelt Szerkesztőség!

Pesterzsébeten élő nyugdíjas szüleimet látogattam meg néhány napja, amikor a házban találkoztam a szintén itt lakó szintén nyugdíjas Gy. András nevű lakótárssal. Még gyerekkoromból ismerem az urat, pontosabban elvtársat, hiszen egy régi komcsiról van szó, aki ma is nyíltan balos, élteti a gyurcsányistákat. Küldik neki is a maszoposok az esemeseket, ha vonulni, tüntenti kell. (Talán még fegyvert is fogna értük, ha kell.)

Meg kívánom jegyezni, hogy nem éreztem soha semmi gyűlöletet iránta, sem a hozzá hasonlók iránt, de rövid beszélgetésünk során a nyugdíjakra terelődött valahogyan a szó, és kiderült, hogy az ő "kisnyugdíja" havi száznyolcvanvalahányezer forint. Hitetlenkedtem, de megmutatta az éppen a kezében levő OTP-értesítőt. Ekkor ledöbbentem, és elkeseredtem, az én szüleimnek, kettejüknek - akik pedagógusként mentek nyugdíjba - együtt nincs ennyi nyugdíja. Én magam sem keresek ennyit tanárként két diplomával, közel húsz évnyi tanítással.

Erről az illetőről azt tudom, hogy mindig is párttitkárként "tengette" az életét, nyolc elemit végzett - mivel a rossz nyelvek szerint még szakmát sem tudott szerezni magának -, illetve valami párttitkárképzőt kijárt. Arra is jól emlékszem, amikor még a "régi időkben" munkásőr egyenruhában feszített a házban.

Azt is tudom róla, hogy a rendszerváltás körül valami szakszervezeti vonalon nyomult, mindig is "bérből" élt, nyugdíjazásáig.

Felvetődött bennem jónéhány kérdés. Ha igaz, ma Magyarországon kb. hárommillió nyugdíjas él, átlag hetvenezres nyugdíjból, akikből egymillióan negyvenezret sem kapnak. Hogyan állapítják meg a nyugdíjakat? Beleszámít az az idő, amíg valaki kommunistaként az alfelét vakargatta, és munkásőr kiképzéseken múlatta az idejét? Hogyan van az, hogy más tisztességes munkával letöltött élet után alig él meg a nyugdíjából, netán nyomorog?

Ez csak egy egyedi jelenség, vagy többen vannak, ezren? Tízezren? Százezren? Ezek a "vörösparaziták". (Ez a szó jutott eszembe Gy. András kapcsán.)

Nem vagyok közgazdász, de elgondolkodtató, hogy mekkora kiadási terhet jelent a költségvetésnek az, hogy ezek a vörösparaziták felvehessék luxusnyugdíjukat? Talán ezért kell kórházakat, iskolákat bezárni?

Talán ezért (is) tart itt az ország, ezért a legmagasabbak a vállalkozások terhei nálunk? Ha így van, az nagyon elkeserítő. Ott tartunk,a feleségemmel és három gyerekkel, hogy elhagyjuk"kurvaországot" és Írországban keresünk megélhetést. Vagy van más kiút? Fog itt valaha bármi is változni?

Üdvözlettel,

P. János,
egy elkeseredett tanár