Oroszország és a NATO kedden a kapcsolatok teljes megszakításának határára jutott- írta a Kommerszant című orosz lap a NATO-külügyminiszterek brüsszeli tanácsülése kapcsán.
A kommentár megállapította: Moszkva számára kellemetlen meglepetésnek bizonyult, hogy az értekezleten elfogadott nyilatkozat Grúzia területi épsége mellett foglalt állást. Szól ugyan arról, hogy nemzetközi szinten meg kell vitatni Dél-Oszétia és Abházia biztonságának garantálását, de a szakadár területek státusának megváltoztatásáról - amelyhez kitartóan ragaszkodik Moszkva - nem esik benne szó.
A lap - amelynek nyugati diplomáciai forrásokból származó értesülései szerint az ülésen Oroszország szigorú megbüntetését az Egyesült Államok és néhány skandináv állam mellett a kelet-európai országok követelték a leghangosabban - a nyilatkozatról megállapította, hogy abban kifejezésre jut azon - főleg nyugat-európai - államok akarata is, amelyek nem akarják teljesen felégetni a hidakat a Moszkvához fűződő kapcsolataikban: nincs szó benne szankciókról, s nem szerepel konkrét ígéret arra nézve, hogy Tbiliszi decemberben csatlakozhat a tagsági akciótervhez.
A lap Szergej Lavrov külügyminiszter és Dmitrij Rogozin NATO-nagykövet reagálásait ismertetve megállapította: "A jelek szerint Moszkva a helyzet élezésére játszik. Egyelőre csak szóbeli kirohanásokról van szó, amelyek nem fenyegetnek semmilyen komoly következménnyel. Amennyiben azonban Oroszország újabb hirtelen lépésekre határozza el magát a konfliktusövezetben is, valóban bekövetkezhet a teljes szakítás" - írta a Kommerszant, s hozzátette: Dmitrij Medvegyev elnök francia kollégájának telefonon péntekre ígérte az orosz csapatok kivonását Grúziából.
Az Izvesztyija című lap úgy vélekedett, hogy a NATO-n belül nem alakult ki egységfront Moszkvával szemben, s a külügyminiszterek nem támogatták Washington kezdeményezését, hogy a szövetség szüntesse be együttműködését Oroszországgal a kollektív biztonság terén. Már az ülés előtt látható volt, hogy nem minden NATO-tag kész Moszkva "megbüntetésére": A német külügyminiszter figyelmeztette kollégáit, hogy nem szabad megszakítani a tárgyalásokat Moszkvával, de az igazi szenzációnak a brit külügyminiszter állásfoglalása bizonyult, aki Oroszország elszigetelése ellen, sőt, a kapcsolatok fejlesztése mellett lépett fel.
"Egy ilyen fordulat annak a hivatalos Londonnak az álláspontjában, amelyre Washington elsősorban támaszkodott a Moszkva elleni egységfront összekovácsolásában, az amerikaiak számára csaknem orvtámadással ért fel, s Condoleezza Rice külügyminiszter magára maradt a baltiak és a lengyelek kellemes társaságában" - ironizált a lap.
(MTI)