Tisztelt Szerkesztőség!

A múlt héten a 7 éves kislányommal részt vettünk a Jászai Mari téri gyülekezőn. Magyarország eredeti méretét tudja, a himnuszainkat kívülről fújja, a zászlóinkat ismeri. Az Ő korabeli gyerekek mesét néznek, az Ő kedvence az István a király.


Bevallom, pár hete komolyan gondolkodtam azon, hogy más országban próbálunk meg boldogulni, már készülök a nyelvvizsgámra. De ott akkor történt valami.

Ahogy ott álltunk gyönyörű zászlók és ezernyi magyar között, a lányom rám nézett és csak annyit kérdezett „Anya, te ezt tényleg itt hagynád?” - Nem, kislányom! Nem keresek új hazát! Itt maradunk, harcolunk.

Közben megfogalmazódott bennem az, hogy milyen miniszterelnökre lenne szüksége Magyarországnak. Ilyen és ehhez hasonló mondatokat szeretnék hallani a szájából.

"Amelyik nemzettel sikerül
elfeledtetni a múltját,
azzal szemben egyéb
gazságok is elkövethetők! "

Maradok lelkes olvasójuk: kisvállalkozó