Manapság mindenki "jobboldali", aki utálja a kommunizmust. Felvetődött bennem a kérdés, hogy napjainkban ki lehet igazán jobboldali? Aki annak vallja magát, azt azon nyomban a "fideszes" jelzővel illetik. Pedig érdemes kissé szétnézni az ún. jobboldalon:

Kósa Lajos - Kisz-titkár, önnön magát liberálisnak tartja (vajon mit keres egy "nemzeti" pártban? Vajon a ZSDSZ nem állna közelebb az ő elveihez?)

Rogán Antal - KISZ-apparatcsik, az előző és a jelenlegi diktatúra seggnyalója

Deutsch Tamás - KISZ-titkár, drogos, liberális, nemzeti érzelemtől teljes mértékben mentes, már csupán a származását tekintve is

Orbán Győző párttitkár (igen, Viktor édesapucija), aki igen élelmes módon kamatoztatta és kamatoztatja mind a mai napig összecsórt fontjait, de elvtársait legalábbis nem veti meg, ha üzletről van szó

Orbán Viktor: KISZ-tag, KISZ-titkár

Pokorni Zoltán - A "Feri, menj a p.csába" Gáborral és szélsőségesen magyarellenes harcostársaival mind a mai napig jó kapcsolatokat ápoló liberális egyén

Szijjártó Péter - a fullkaftán és fulliberális Fidelitas frontembere

Kövér László - volt MSZMP-tag, a rendszer feltétlen híve és kiszolgálója, napjainkban nemzeti elkötelezettségű, hazájáért aggódó "magyar" MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete

Martonyi János - MSZMP-tag - az MSZMP KB privatizálási biztosa (a rablóprivatizáció privatizáció felügyelője), kommunista kormánytag, lebukott III/I-es besúgó.

Chikán Attila - volt gazdasági miniszter, MSZMP-tag, III/2-es ügyosztály besúgója

Járai Zsigmond - MSZMP-tag, neve a Horn kormány alatt is felmerült, mint - Bokros utáni - lehetséges (de nem tehetséges!) pénzügyminiszter-jelölt (nem hiába). Nem üzletelünk a kormánnyal, mondta - most biztosítót szervez.

Stumpf István - MSZMP-tag, a Hazafias Népfront alelnöke (Stumpf Istvánnak Horváth István kommunista belügyminiszter volt az apósa, s jó barátjuk a Népfront-főtitkár Pozsgay Imre; rokoni-politikai kapcsolatai is szerepet játszhattak abban, hogy fiatalon, a '80-as években több neves nyugati egyetemre ösztöndíjat kapott)

Mikola István: MSZMP-tag, Hazafias Népfront elnökség, ld: http://www.euuzlet.hu/mikola.html

Matolcsy György: MSZMP-tag

Pintér Sándor: MSZMP-tag, MSZMP-titkár

Fónagy János: MSZMP-tag

Mádl Ferenc: '56-os bírósági titkár, állami kiküldött 1961-1963, illetve 1967

Bencsik András: Népszabadság, pártrovat (a rendszerváltás előtt!)

Seszták Ágnes: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi hetilapja, a Magyar Ifjúság "főmunkatársa" (ez téves, helyreigazítás alább)

Schmitt Pál: 1976-81 szálloda-főigazgató, 1983 OTSH alenöke, 1983-1991 MOB (al)elnöke ["rendezzünk olimpiát" 1984...] Ő az, aki legelőször a szocionisták ajtaján kopogtatott, később a Fidesznél, persze ott be is fogadták, akárcsak csintalan "véresfejű" Sanyikát

Áder János: KISZ-tag (a jogi egyetem elvégzése után tanulmányi előadó volt a Budapest VI. kerületi Tanács végrehajtó bizottsága lakásügyi osztályán)

Ez mindössze egy kivonat, hosszan lehetne sorolni az elmúlt - és jelenlegi - rendszer bűnözőit, melyek mind lámpavasra kárhoztattak. Még mielőtt felforgatónak bélyegeznének, a jelenlegi magyarországi helytartók szinte kivétel nélkül erre a sorsra jutnának, ha nem egy Izrael-vezérelte világban élnénk.

Sz. M.


Uraim!

Örülök, hogy egy névtelen hős ilyen látványos tablót állított össze, melyen én is szereplek, mint a hajdani KSZ KB hetilapjának főmunkatársa.

Először: soha nem voltam főmunkatárs, hanem a családi rovat munkatársa. Területeim egészségügy, családpolitika, szociálpolitika. Amennyiben a szerző olyan cikket talál tőlem, amelyben a szocializmust dicsőítem, idézze. Nyolc évet töltöttem a Magyar Ifjúságnál, és tudom, hogy sokkal alaposabb, oknyomozó és hitelesebb riportok jelentek meg ebben az újságban, mint ma bármelyik divatos orgánumban. A vezetés becsületére legyen mondva a Pártba nemhogy nem volt kötelező belépni, de a kritkusabb személyeket távol is tartották onnan. Tehát ez is egy városi legenda, a "kötelező párttagság".Nem volt az.
Természetesen tudtuk kik azok, akiknek az útja innen a Népszabadsághoz vezetett, többek közt én sem tartoztam közéjük. Nem szoktam a személyemmel foglalkozó névtelen írásokra reagálni, de jónak láttam, hogy némileg pontosítsam a szerző karinthy féle " lélöttyös indulatait"

Üdv: seszták ági