Obamának: A baj önnel az, hogy nem érti igazán a gazdaság működését. Hiszen nálunk Gyurcsányék – márpedig ők önnél nyilván jobban tisztában vannak a gazdaság mechanizmusával, hiszen az amerikainál biztosan bonyolultabb rendszert működtetnek – pontosan az ellenkező elvet vallják. Vagyis azt, hogy minél rosszabbul megy a gazdaság, annál több pénzt kell elvonni.
Kondorosi Ferenc
az Új rend kormányzati program biztosa
Uram!
Ahogyan Magyarországon szinte semmi sincs rendben, ön sincs.
De ez semmi alól nem mentesíti.
Az első paradox talán az, hogy egy kaotikus állapotokból rendet teremteni kívánó kormány nem helyez olyat rendcsináló hivatala élére, aki saját maga testesíti meg a zűrzavart és mindazt, ami a rend ellentéte.
Erről azonban később.
Az is feltűnő, hogy a nemhogy minden ágy, de minden kockakő alatt neonácikat felfedező koalíció egy neonáci szervezetről nevez el egy kormányzati szervet. Az önét. (Arról most talán nem is szólnék, hogy azok a profi rettegők, akik félelmétől volt hangos a nemzetközi sajtó is a Terror Háza megnyitásakor, ma mélyen hallgatnak az Új rendről. Nagy persze az Isten Lebensraumja.)
Mint tudja, az ön olasz elvtársai neonáci-fasisztának nevezik az ön szervezetének prototípusát, amelyet – mármint az Új rendet, az Ordine Nuovót – 1957-ben hozták létre akkor, amikor a fasiszta Movimento Sociale Italiano-Destra Nazionale (Olasz Szociális Mozgalom – Nemzeti Jobboldal) jobb szárnya levált. Ez kapta az Ordine Nuovo nevet. Talán önt az is érdekelheti, hogy az Ordine Nouvót bírósági határozattal 1973-ban feloszlatták és annak keménymagja - egyesülve az Avanguardia Nazionale (Nemzeti Előörs) tagjaival – a következő évben létrehozta az Ordine Nerót (Fekete Rend) – az olasz titkosszolgálatok tudtával.
Hogy mi lenne itt a magyarországi és a nemzetközi sajtóban, ha nálunk egy jobbközép kormány hozott volna létre ilyen névvel hivatalt, arról talán nem is érdemes beszélni. Tom Lantos is nyilván iderepült volna, hogy vészterhesen figyelmeztesse Budapestet: a fasizmus nyílt, kormányzati szintű feltámasztására az egész világnak oda kell figyelnie, mert ha ezt nem teszik, akkor (és sorolta volna permanens tarsolyából elővett, harmincas évekből való történelmi példákat). A balliberális sajtó pedig arturouizott volna hétfőtől péntekig.
Az sem – és a fentebb jelzett „később” most kezdődik – igazán jó, hogy az új rend fő embere, vagyis ön, folyamatosan hazudik. Rendet ugyanis csak jó példa mutatásával lehet teremteni. Ahogyan egy Blaha Lujza téri Maugli sem lenne meggyőző ministráns.
Ön már azzal is hazudik, hogy hivatalos életpályájából kifelejti az 1990 előtti mozzanatokat. Ön – aki korábban Gyurcsány államtitkára volt, csakhogy sorozatos botrányok miatt menesztették posztjáról – a Kádár-rendszerben az állampárttal összenőtt Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) agitációs és propagandaosztályán ténykedett. Tudja, ez az az akol, ahonnan a mai miniszterelnök toboroz. De az ön szaktudását az MSZMP, a mai MSZP kommunista jogelődjének központi apparátusa is hasznosította.
Ön azonban, mint az adófizetők eltartott embere, nem csak passzívan hazudik (az adófizetők pénzén eltartott portálra kitett önéletrajzában), de aktívan is. Mégpedig elég nagy gyakorisággal.
Például olyanokat nyilatkozik, hogy a Benelux államokban is ellenőrzik az 500 euró feletti vásárlásoknál a vagyon eredetét. Ami azért arcátlan hazugság, mert percek alatt cáfolható, mint ahogyan azt a Magyar Nemzet meg is tette. Azt, hogy leleplezése másnapján erre a közszolgálati Nap-keltében a műsorvezető Bánó András nem kérdezett rá, teljesen természetesnek vehető, hiszen ő is az ön „új rendjének” egyik szilárd pillére.
Az pedig már csak ráadás, hogy ön jogi szakvizsga nélkül elnöke a jogiszakvizsga-bizottságnak, ami a jogi társadalom véleménye szerint közbotrány.
Természetesen ahhoz nem kell jogi szakvizsga, csupán az alapvető emberiesség és tisztesség csírája, hogy valaki ne tegyen olyan kijelentéseket, mint ön. Mint amikor nehezményezte, hogy a Fővárosi Bíróság a 2006. évi őszi tüntetéseken perbe fogott civileket felmentett. Majd pedig marasztalta a szemkilövetési parancsokat végrehajtó főbűnös Gergényi volt országos rendőrkapitányt, mert hogy „szükség van rá” a posztján.
Önnek egyébként van még két mellékállása is.
Egyrészt tavaly belépett az MSZP-be.
Másrészt pedig – 2003 óta – tagja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustitia et Pax bizottságának.
Persze miért is ne lehetne ön ez egy olyan országban, ahol a Fröhlich Ida-féle Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bárándy-félékkel árasztja el campusait?
Ilyen háttérrel fogott ön a Gyurcsány-féle „Új rend” közlekedési részének megvalósítására. No nem azzal, hogy a „Lopni tilos!” táblákat először saját hivatalában és felüljárói szobája elé cövekelte volna be, hanem úgy, hogy olyan drasztikus sarccal fenyegette meg az autósokat, ami minden más országban – főként az átlagjövedelmhez viszonyítva - bizonyára párját ritkítja.
Azt pedig nálunk mindenki tudja, hogy ki és milyen hatékonysággal tud „betelefonálni”, ha mentesíteni akarja magát egy büntetés kifizetése alól.
Most pedig röviden magára a gyorshajtásra térek. E téma kivételesen nem sorolható be a jobb/baloldali törésvonal mentén.
Nem tudom, hogy összehasonlította-e már az európai halálozási statisztikákat? Nem tudom azt sem, vajon feltűnt-e önnek, hogy e területen Németország igazán jó teljesítményt nyújt – akkor is, ha csak az autópályán bekövetkezett haláleseteket veszi figyelembe -, noha ott akár 300 km/óra sebességgel is lehet közlekedni.
Ha ezt nem tette volna, ideje megtakarítása érdekében csupán egyetlen táblázatra hívnám fel a figyelmét. Amit a legilletékesebb, az IRTAD (International Road Traffic Accident Database) honlapján talál.
Az általam fellelt legfrissebb, 2004-re vonatkozó adatok szerint az ott felsorolt országok közül Magyarország áll a legrosszabb helyen, 10 000 járműre jutó 3,9 halálozással. Szemben az előkelő helyen álló Németországgal, ahol a halálesetek aránya csupán 1,1, pozitív értelemben megelőzve az olyan „lassan hajtó” országokat is, mint Luxemburg, Finnország, Franciaország és az ugyancsak széles autópályákon mintegy óránkénti 100 kilométeres sebességgel autózó Egyesült Államok (!).
Hogyan mondhatjuk a tapasztalat fényében tehát, hogy valóban a sebesség a ludas a halálos balesetekben? Vagy netán valami más az oka a nálunk kiemelkedően nagy halálozási arányban, amelynek kutatására ön türelmetlen volt azon sietségében, hogy még egy sarcot rakjon a már így is ötvenszer megsarcolt emberekre? A cseh közlekedési tárca egyébként most jelentette be, hogy 160 km/órára kívánja emelni az ország autópályáin a végsebességet.
Érdekes egyébként, hogy az ön büntetési táblázata nem tartalmaz büntetési tételt azokra, akik 80 km/óra sebességgel hajtanak a belső sávon, ezzel sokakat szabálytalan előzésre kényszerítve. És hogy ennek mekkora a veszélye, azt sem mérték fel. Különben büntetnék, Kondorosi úr.
Most pedig térjünk rá az alkohol hatása alatti vezetésre.
A magyar rendőrség az elmúlt vasárnaptól kezdődően a helyszínen, automatikusan vonja be a jogosítványát annak, aki akár egyetlen csöpp szeszes italt is ivott.
Sokan – még a jobboldalon is – azt hiszik, hogy a legcsekélyebb mennyiségű alkohol hatása alatti vezetést mindenhol büntetik, és hogy a legcivilizáltabb országokban 0 százalék a tolerancia határ.
Márpedig ez egyáltalában nincsen így.
Nem csak azért, mert nagyon sok esetben azok, akik ebédjükhöz vagy vacsorájukhoz egy-két pohár bort vagy sört isznak, még fokozottabb óvatossággal vezetnek, mintha nem ittak volna semmilyen szesztartalmú italt, de azért is, mert az emberek nagy részének az egy-két pohár ital egyáltalában nem „árt”.
Ha ön elhiszi azt, hogy a nyugati országok e téren is nálunk jobban működnek, hiszen nekik nem esett ki a testeket és lelkeket gyötrő kommunizmus négy és fél évtizede, akkor talán nem fogja azt állítani, hogy az alkoholos befolyásoltságú vezetés ott kialakult normái feltétlenül rosszabbak azon országoknál, ahol a nulla tűréshatár a törvény.
És most – essen is ez önnek bármilyen rosszul – az országokat a megengedett véralkohol szint szerint fogom csoportosítani, amire talán nem sok példát látott eddig még a magyar sajtóban.
A legtöbb ország, Kondorosi úr, a 0,05 %-os kategóriában található. Ezek: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Costa Rica, Dél-Afrika, Dél-Korea, Hollandia, Horvátország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Lettország, Monaco, Namíbia, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szlovénia, Tajvan.
Most pedig, kontrasztként, íme a 0 százalékos országok: Azerbajdzsán, Jordánia, Kirgisztán, Magyarország, Örményország, Románia, Szlovákia, Üzbegisztán.
Ugye jó társaságban vagyunk, Kondorosi úr?
Hogy megnyugtassam: az Egyesült Államokban a megengedett véralkohol tartalom 0,08 százalék, ahogyan az Egyesült Királyságban (amelyről nálunk azt hazudják, hogy ott nulla a határ), Luxembourgban, Máltán, a roppant szigorú rend városállamában, Szingapúrban és Új-Zélandon.
És tudja, hogy miért engedik meg a civilizált országokban a 0,05 %-ot? Azért is – csak ezt nem fogják önnek bevallani -, mert mivel a polgári lét egyik alfája és omegája a baráti társaságban elköltött vacsora, némi itallal, és ha ezt az életformát megfojtanák, akkor a nyugati világ vendéglátási rendszere egyszerűen összeomlana, és vele a polgári lét is igen súlyosan sérülne.
Mindazt persze, amit leírtam, ön úgysem érti meg.
Befejezem, mert megyek vacsorázni, amihez két pohár bort fogok inni. Az egyiket arra űrítem, hogy ön minél hamarabb tűnjön el a közéletből. Az lenne egy valódi új rend kezdete, amelyet még mintegy egy millió lépésnek kellene követnie. Valódi renddel, valódi fegyelemmel, a törvények szelektív alkalmazása nélkül.
Barack Obama
szenátor
Egyesült Államok
Tisztelt Szenátor Úr!
Ön a mostani előválasztási kampányban azt ígérte, hogy ha ön lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor mindenki 250 dolláros adóenyhítést kap, és ha a gazdasági jelzőszámok továbbra is rosszabbodnának, akkor ezt az összeget megkétszerezné.
A baj önnel az, hogy nem érti igazán a gazdaság működését. Hiszen nálunk Gyurcsányék – márpedig ők önnél nyilván jobban tisztában vannak a gazdaság mechanizmusával, hiszen az amerikainál biztosan bonyolultabb rendszert működtetnek – pontosan az ellenkező elvet vallják. Vagyis azt, hogy minél rosszabbul megy a gazdaság, annál több pénzt kell elvonni.
Ön nyilván azt sem egészen érti, hogy nálunk éppen azért megy rosszul a gazdaság, amiért az megreformálják. Ezt nem csak a miniszterelnök vallja, hanem – akár hiszi, akár nem – a nyugati bankárok és pénzintézeti vezetők is. Az, hogy a szlovák gazdaság szemben a magyarral – legalábbis ahogyan az International Herald Tribune-ben a múlt hét péntekén megjelent Szlovákia mellékletében olvasható – a térségben a legnagyobb lélegzetű reformokat hajtotta végre, miközben gazdasága rakétasebességgel fejlődött és fejlődik – a reformok eredményeként nő, az pusztán a véletlen műve.
Kérem tehát, hogy nézzen magába és a magyar tapasztalatok alapján revideálja nézeteit, azaz ígérjen adóemelést, nulla növekedést, mert ezzel biztosan... A végszót talál kitalálja.
(Lovas István - Demokrata)