A nemzetközi újságírók jó részét tömörítő Reporters Without Borders (Riporterek határok nélkül) nevû szervezet által nemrég kiadott tanulmány Kína webblokkolási módszeréről készített bemutató képet. Eszerint 2005-ig nem igazán sikerült kézben tartani a helyzetet a kommunista pártnak, ami az internetes cenzúrát illeti. Mára azonban alaposan megváltozott a helyzet.
A 162 milliónyi internetező kordában tartása nem kis feladat, ennek ellenére szoros ellenőrzést gyakorolnak a weboldal-üzemeltetők felett. Számos szolgáltató naponta akár öt üzenetet is kaphat arra vonatkozóan, hogy miként kezeljenek bizonyos kényes helyzeteket, vagy arra szólíthatják fel őket, hogy cenzúrázzanak, távolítsanak el egy-egy szöveget. Az üzenetközlés formájában gyakran nem váltogatnak: lehet heti találkozó, de akár e-mailen, üzenőprogramon keresztül, sőt, akár SMS-ben is utasíthatják a tartalomszolgáltatókat. 2006-ban például, amikor kiderült, hogy a tajvani, többek között Ipodokat is készítő Foxconn nem bánik jól az alkalmazottaival, néhány híroldal üzemeltetője SMS-t kapott, miszerint nem szabad közölni az erről szóló értesüléseket.
Körülbelül félezer olyan érzékeny vagy tabunak számító szó ismert, melyet a weben jobb nem leírni, ha nem akarja az internetező magára vonni a kommunista párt haragját. Amennyiben valaki mégis a szabad kifejezés mellett dönt, a honlapok szinte mindegyikénél a lehető leghamarabb, önkéntes alapon cenzúrázzák. Kénytelenek, mivel abban az esetben, ha a párt erre a célra alkalmazott emberei veszik észre előbb a történteket, akkor komoly pénzbírsággal nézhetnek szembe - jobb esetben.
A tavalyi év végén például az ország egyik legnépszerûbb weboldala, a NetEase átvett egy dél-koreai szavazást: azt kérdezte az internetezőktől, hogy ha újraszületnének, ismét kínaiak szeretnének-e lenni. Azon 10 ezer internetező közül, aki mert válaszolni, 64 százalékuk nemet mondott. Ennek a kis felmérésnek aztán meg is lett a következménye: a portálnak ki kell rúgnia a kulturális részleg szerkesztőjét, illetve el kellett távolítania a kérdést és annak eredményét a webről.
A helyzet pedig tovább fokozódik. Idén a Pekingi Internet Információs Iroda még élesebben körvonalazta a cenzúrára vonatkozó szabályokat, és még szigorúbban „csap le”, ha szükségét érzi a beavatkozásnak. Az Állami Tanács Információs Irodája pedig propaganda kurzusokat szervez, hogy a résztvevők még jobban elsajátíthassák a(z ön)cenzúra módszereit.
(Terminal.hu)
Kapcsolódó cikkeink:
- Mianmarban újra van, itthon még van internet
- Az EU betiltja a zsidó terrort ellenző honlapokat?
- Az amcsik válaszra se méltatják a magyar cenzorok kérelmét, marad a Kuruc.info
- Népszabóság: hiába reménykednek amerikai jogsegélyben a cenzorok, megmaradhat a Kuruc.info
- A Kuruc.info levele Takács Alberthez a Gyurcsány elleni jogi fellépés lehetőségeiről
- Takács elvtárs törvényt módosíttatna a Kuruc.info ellen - Hát mégis törvényes volt eddig?
- Takács: készül a cenzúratörvény
- Takács: nem rajtunk múlik, de kivitelezhetetlen a kommunista cenzúra a Kuruc.info ellen
- Összedugja fejét a judeokommunista front Ptk-ügyben + Takács: tehetetlenek a Kuruc ellen
