Külön ügyészség foglalkozna az állambiztonsági múlt titkos adatainak feltárásával és elemzésével – ez szerepel a Jobbik most elkészült javaslatában. A párt a nyilvánosság híve, szerintük ilyen szempontból annak sincs jelentősége, hogy valaki például önként jelentett, vagy zsarolással szervezték be.

A Momentum Mozgalom, az LMP és a Nemzeti Emlékezett Bizottsága után a Jobbik is előállt az állambiztonsági múlt feltárását célzó saját törvényjavaslatával. A párt a lengyel lusztrációs szabályozást vette alapul, azt ültetné át a magyar jogrendbe. Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő szerint ezzel egyértelműen és méltó módon, politikai és jogi értelemben is le lehetne zárni a rendszerváltozást.

A jobbikos javaslat életre hívná a Nemzeti Emlékezet Intézetet, amely – Mirkóczki Ádám megfogalmazása szerint – csak nevében hasonlít a jelenlegi Nemzeti Emlékezet Bizottságához, utóbbi „gittegyletet” ugyanis egy tollvonással megszüntetnék. Terveik szerint az intézet lényegében saját ügyészséggel is rendelkezne. Ennek a szervnek lenne a feladata, hogy a jelenleg titkos adatokat és dokumentumokat elemezze, és miden olyan bűncselekménynél, amely nem évült el, jogi lépéseket tegyen.

Az ellenzéki párt azt is szeretné, ha az állambiztonsági múlt minden dokumentuma kutatható, megismerhető és a teljes nyilvánosság számára hozzáférhető lenne. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy ha valaki a saját vagy valamelyik hozzátartozójának az esetleges aktáira kíváncsi, könnyen kikérhetné őket, a sajtó számára pedig lenne lehetőség, hogy egy meghatározott jogi indoklás mellett bárkiről adatokhoz juthasson.

Nincs különbség

Mirkóczki Ádám a Magyar Nemzet kérdésére azt is leszögezte, hogy a nyilvánosság szempontjából irreleváns, hogy valakit „hazafiasságból” vagy kényszerítés hatására szerveztek be. Arra hivatkozott, hogy Lengyelországban ez a kutyát nem érdekli.

Huszonhét évvel a rendszerváltás után el kellene jutni oda, hogy ne a tettesek személyiségi jogaival foglalkozzunk, hanem azzal, ami akkor történt – mondta. Az önkéntes, illetve a zsarolás hatására elért együttműködésnek szerinte egyedül az esetleges jogi felelősségre vonás kapcsán lenne jelentősége.

Ez a törvényjavaslat egyébként az első lépés lenne a lusztrációhoz, vagyis az állambiztonsági múlt működtetőinek és haszonélvezőinek a közéletből való kizárásához. A politikusokról és a közszereplőkről ugyanis megismerhetővé válna, ha volt érdemi közük ahhoz a rendszerhez. A mostani indítványt követi majd a Jobbik alaptörvény-módosító javaslata is, amelyben ezek tükrében azt tisztáznák, hogy ki az, aki valamilyen tisztségre, például országgyűlési vagy önkormányzati képviselői posztra nem választható.

"Majd 2018-ban"

A jobbikos politikus azt is elmondta, hogy nem egyeztettek más pártokkal, szerinte eleve egyedül az LMP-vel lett volna értelme, mert a kormánypártokat és az MSZP-t nem tartja érdekeltnek a múlt feltárásban. Éppen ezért – mint fogalmazott – illúziói sincsenek arról, hogy a Fidesz esetleg támogatná javaslatukat, így majd 2018-ban, az általuk remélt kormányváltás után akarják megvalósítani.

(MNO)