A Magyar Gárda megalakulása és az azt követő viták is hozzájárulhattak, hogy az MSZP támogatottsága elmozdult a mélypontról, a Jobbiké pedig érzékelhetővé vált - derül ki a Medián szeptember elején, a Heti Világgazdaság megrendelésére végzett közvélemény-kutatásából.
Bár a választópolgárok aktivitása továbbra is meglehetősen alacsony - 47 százalékuk mondja biztosra, hogy elmenne szavazni -, a pártpreferencia nélküliek aránya jelentősen csökkent az utóbbi hónapokban.
A változás nyertese az MSZP: a teljes szavazókorú népességben két hónap alatt 21-ről 25 százalékra nőtt a támogatottsága, ebben a körben szeptemberben a Fidesz 39 százalékon, az MDF 4, az SZDSZ 3, a Jobbik pedig egy százalékon áll.
A választani tudó szavazók között a Fidesz vezet 53 százalékkal, az MSZP 34, az MDF 5, az SZDSZ 4, a Jobbik egy százalékot kapott.
Ahogy március óta minden hónapban, szeptember elején is az egészségügyi reform volt a legfontosabb téma a közvélemény számára, de a Magyar Gárda megalakulását is hasonló figyelemmel követték a választók, főleg a kormánypártiak - derül ki a felmérésből.
Ennek tulajdonítható, hogy az MSZP szimpatizánsai a Fidesz támogatóinál nagyobb arányban mondták: biztosan elmennének szavazni. Így a választani tudó "biztos" szavazók körében mérséklődött a Fidesz előnye.
A megnövekedett médiafigyelem is hozzájárulhatott, hogy a Jobbik támogatottsága is értékelhetővé vált. A többi kisebb párthoz hasonlóan természetesen a Jobbik is szerepel azon a kártyalapon, amit a Medián kérdezőbiztosai azért adnak át a kérdezetteknek, hogy megkönnyítsék a pártpreferenciára vonatkozó kérdés megválaszolását. A jobboldali párt azonban eddig még kerekítve sem érte el az 1 százalékot, így a szavazói a többi hasonló támogatottságú párttal közösen az „egyéb pártok” rovatban szerepeltek. A szeptemberi felmérésben viszont a teljes népesség 1, a választani tudó „biztos” szavazók 2 százaléka szavazott volna a Magyar Gárdát alapító pártra, azaz ennyit érne el, ha most lennének a választások.
A felmérés szerint az általános közhangulat továbbra is meglehetősen pesszimista - 70 százalék fölött van azoknak az aránya, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok -, és a gazdasági várakozások sem javultak.
Augusztus eleje óta viszont szinte minden vezető politikus népszerûsége növekedett - derül ki a közvélemény-kutatásból.
(Info Rádió, median.hu)