Vajon jó irányba halad-e a magyar gazdaság? - teszik fel a kérdést a kiábrándító második negyedéves GDP- és inflációs adatok alapján az elemzők. Tizenegy éves mélypontra süllyedt a gazdasági növekedés üteme, miközben az árak tempósan emelkedtek. A Gyurcsány-csomag egyértelműen érezteti hatását.

Mostanában valószínűleg nem irigyel minket Európa úgy, mint két éve, amikor kirobbanóan sikeres Magyarországról vizionált fizetett politikai hirdetésekben Kóka János gazdasági miniszter. A Központi Statisztikai Hivatal és az Ecostat második negyedéves becsléséből kiderült: a várt 2,4-2,6 százalékos GDP-növekedés helyett - éves alapon - csupán 1,4 százalékkal bővült a gazdaság. Az első negyedévi 2,7 százalékhoz képest ez jelentős lassulásnak számít. Még roszszabb a helyzet, ha az előző negyedévhez viszonyítunk: a növekedési ütem hibahatáron belülire, mindössze 0,2-re csökkent a korábbi 0,6 százalékhoz képest. Ez várhatóan nem sok jóval kecsegtet a harmadik negyedévre nézve sem - véli Büki András, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője.

Ehhez fogható kiábrándító adatra csak a Horn-kormány idején, a Bokroscsomag után volt példa. Ezzel a teljesítménnyel az unión belül is csak az utolsó helyek egyikére pályázhatunk - boronganak a kissé meglepett elemzők. Arra ugyanis számítottak, hogy a tavalyi, tisztesnek számító 3,9 százalékos bővülés után idén kevesebbel kell beérni, de a Pénzügyminisztérium egész évre vonatkozó 2,2 százalékos becslését sokáig túl alacsonynak tartották.

ZUHAN A FOGYASZTÁS

A gyenge teljesítmény pontos okairól többet lehet majd tudni szeptember elején, amikor a KSH közli a GDP növekedésének összetevőit, de most is sejthető, milyen tényezők állnak a háttérben. Egyértelmű, hogy a rossz érték mögött a kormányzati megszorító intézkedések állnak, amelyek a lakossági fogyasztás és az állami kiadások visszafogásán keresztül fejtették ki hatásukat. A baj a GDP felhasználási oldalán kétféle módon jelentkezik: mindenekelőtt visszaesik a háztartások fogyasztása, a növekvő közterhek miatt ugyanis 2007 elején közel nyolc százalékkal zuhantak a reálkeresetek. Ilyesmi az elmúlt tíz évben nem fordult elő hazánkban. Bár azóta ez a mutató kissé javult, még mindig 6,8 százalékos a mérséklődés mértéke. A belső fogyasztás problémáira lehetett következtetni egyébként a KSH által hónapról hónapra publikált kiskereskedelmi adatokból is, amelyek szintén a lassulást vetítették előre.

A tavalyi, fokozott költekezéseket generáló választási évhez képest idén az állami kiadások terén is jelentős visszaesésre lehet számítani a kormányzati kiadások lefaragása és a nagyobb állami beruházások elhalasztása miatt. Erre utalnak a termelési oldal adatai is: az építőipari teljesítmény júniusban drasztikusan, 15,8 százalékkal csökkent 2006 júniusához képest. Nagyobb mértékben lassult az ipari termelés volumenének bővülése is az első negyedévhez és különösen az előző évhez viszonyítva - mondja Büki András -, amiből az valószínűsíthető, hogy csökkent az export hozzájárulása a GDP gyarapodásához. Ehhez egyébként hozzájárulhatott az eurózóna lefékeződése (a növekedési ütem 3,1 százalékról 2,6 százalékra mérséklődött a második negyedévre), hiszen eddig a stagnáló belső kereslet miatt az eurózónába irányuló export volt a magyar gazdaság és ipari termelés motorja.

ELRETTENT A VIZITDÍJ

A GDP szempontjából a vártnál is nagyobb visszahúzó erőt jelenthetett még a kórházbezárások, a létszámleépítések, illetve a vizitdíj bevezetése miatti forgalomcsökkenés. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az egészségügyi szektorban végrehajtott intézkedések akár 1,5 százalékponttal is mérsékelhették a növekedési adatot. Ezek a negatív tényezők még közel egy évig befolyásolhatják a statisztikát.

Ha a fentiekhez hozzáadódik a mezőgazdaság romló helyzetének, valamint az oktatás terén várható megszorításoknak a hatása, akkor az év hátralévő fele további lassulást hozhat. Az utolsó negyedévben azonban a kedvezőtlen folyamatokat némileg ellensúlyozhatja a bázishatás, vagyis az, hogy 2006 végén már megindult a visszaesés. Emellett feltehetően az uniós pénzek is éreztetik majd áldásos hatásukat. Mindezek alapján a Reuters által megkérdezett elemzők háromtized százalékponttal, 2,4 százalékra csökkentették előrejelzésüket az egész éves gazdasági növekedésre vonatkozóan.

Minden jel arra mutat tehát, hogy a jövőben szűkülő játéktérrel számolhat a kormány: a tetemes állami megtakarításokat is jelentő kiigazítás, valamint a gazdasági bővülés a jelenlegi feltételek mellett egyidejűleg nem teljesíthető, ezért jelentősebb gazdaságpolitikai stratégiaváltás nélkül az egyensúlyi mutatók javulnak ugyan, de a növekedés gyenge marad. Ez viszont fokozhatja hazánk gyorsuló lemaradását a többi uniós tagállammal szemben.

A HITELVÁLSÁG ÁRNYÉKÁBAN

A lanyhuló gazdaságot a jegybank kamatcsökkentése élénkíthetné, amenynyiben az inflációs kockázat ezt engedné. A júliusi, 8,3 százalékos inflációs adat uniós viszonylatban is nagyon magasnak számít, ráadásul a gabonaárak emelkedése miatt ősztől további erőteljes drágulás várható élelmiszerfronton. Ennek ellenére elemzők szerint az áremelkedések üteme az év végére normalizálódik, és decemberre 5,55 százalékra süllyed. Mindez a jegybanki alapkamat csökkentése irányába mutat, de a papírformát boríthatja az utóbbi hetekben kibontakozott globális hitelválság, melynek hatása ma még kiszámíthatatlan. Az amerikai másodlagos jelzálogpiacról induló krízis továbbgyűrűzése visszavetheti a tengerentúli gazdasági növekedést, és ez az egész világgazdaságra negatívan hathat. Magyarország a 2004 óta tartó kivételes globális és európai konjunktúra mellett is problémákkal kénytelen szembesülni - véli Tapaszti Attila, a Takarékbank elemzője. Ha a külső konjunktúra is lehűl, az további megtorpanást okozhat a kevésbé stabil belső kereslettel jellemezhető, így a külső folyamatoknak jobban kitett magyar gazdaság növekedésében.

(Facsinay Kinga - Heti Válasz)