Idén hetven éve, hogy meghalt a makói születésű Szakáts Gábor, ám emlékét nem őrzi tábla, ugyanis a feltalálót, több száz hadi és békés szabadalom, újítás atyját 1920-ban a dölyfös győztesek háborús bűnössé nyilvánították közismert találmánya, a lángszóró miatt - írja a Délmagyarország.

Tóth Ferenc, a Makói monográfia 6. kötetében azt írta, hogy a lángszórót a németek használtak először a Maginot-vonalban, döbbenetes eredménnyel: a fegyverrel a három méter vastag betonfalat is 140 fokra lehetett hevíteni. Amikor 1920-ban a győztes hatalmak összeállították a háborús bűnösök névjegyzékét, ebben egyetlen magyar szerepelt: Szakáts Gábor.

A feltaláló makói orvos barátjának, Diósszilágyi Sámuelnek tüdőgyógyászati készüléket készített, a gümőkór elleni küzdelem egyik modern eszköze lett. A városi monográfia írója úgy nyilatkozott, hogy magánbeszélgetésen szóba került, hogy emléket állítsanak neki, de ott a kimondatlan kérdés a háttérben, hogy egy háborús bűnösnek lehet-e emléktáblája. Szerinte ezen a dilemmán most már túl lehetne lépni.

Medgyesi Pál, a Makó-térségi Víziközmű Kft. vezetője, a megyei mérnöki kamara elnökeként úgy nyilatkozott a lapnak, hogy jót tenne az ügynek, ha nyilvános disputa indulna a feltaláló szerepéről.

(Duna TV nyomán)


Olvasó: Az első atombomba a Manhattan-program keretében készült el, egyértelműen háborús célra, a benne részvevők ezt jól tudták.

Tagadhatatlan ugyan, hogy az ezt eredményezo kutatássorozatban résztvevők (pl. Fermi, Bohr, Oppenheimer, Szilárd, Wigner, Teller) a békés felhasználásra is dolgoztak, lehetővé téve az atomerőművek létrehozását, mégis egyetlen egy ember sem lett felelős e tömegpusztító fegyver létrehozása és alkalmazása miatt. (Közel 200 ezer áldozat a két atomrobbanáskor, és a sugárzás okozta leukémia még ma is szedi az áldozatokat.)

Ennek tudatában kérdéses, hogy miért pont a lángszóró magyar feltalálója lett háborús bűnös...