Lenin-szobor-döntési hullám
Hogyan kell azt helyesen írni, hogy Leninszobor-döntési hullám?
A helyes írásmód: Lenin-szobor-döntési hullám.
Puerto Ricó-iak
Az lenne a kérdésem, hogyan írjuk a Puerto Rico-iak kifejezést, amikor a népcsoportra gondolunk: puerto rico-iak? Puerto Rico-iak?
A helyes írásmód: Puerto Ricó-iak.
lezajlik
Hogy kell helyesen használni a zajlik igét, például ebben a mondatban: Szeretném, hogy az esemény sikeresen lezajoljon/lezajlon.
A kérdezett ige ragozásáról a következőt írja a Nyelvművelő kéziszótár (Grétsy–Kemény szerk. Tinta, Budapest, 2005. 100–101.o.): “Van mintegy hetven olyan -lik, -zik végű igénk, amelynek felszólító alakjaiban és néhány származékában zavaró mássalhangzó-torlódás fenyeget: csukljon, hámljék, rémlhet, vedlve, zajljon stb. [...] Általános eligazításként azt mondhatjuk, hogy a szóban forgó igék kérdéses alakjaiban a teljesebb tőváltozat alkalmazása a helyénvaló, még akkor is, ha ez a forma szokatlanul hat. Tehát: áramoljon, bicsakoljon (ki), bomoljon, botoljon, csömöröljen (meg), csukoljon, fényeljen, feseljen, foszoljon, zajoljon stb. Néhány idetartozó igének azonban mai nyelvünkben egyáltalán nem szokásosak ezek az alakjai, így helyettük körülírással v. képzőbetoldással tanácsos élni. Úgy rémlhet neki helyett pl. úgy tűnhet föl v. úgy tetszhet neki; a kifejljen v. a megtévesztő kifejeljen alak helyett kifejlődjön; a ne porzzon v. a más értelmet sugalló ne porozzon helyett ne verjen port; stb.”
A fentiek alapján tehát a „zajljon” elkerülhető képzőbetoldással: „zajlódjon le”.
az idézet mondatvégi írásjele
Az idézetet záró idézőjel után szabad-e a „külső” mondatot lezárni írásjellel, pl. Jézus azt mondta: „Legyetek jók!”. Kell-e a pont a végére, ami az külső mondatot zárja le? Illetve: Miért mondta azt Jézus: „Legyetek jók!”? Ide szabad-e kiírni a kérdőjelet?
Csak az idézet mondatzáró írásjelét kell kitenni (Osiris-helyesírás, 337.) Jézus azt mondta: „Legyetek jók!” Miért mondta azt Jézus: „Legyetek jók!”
balrafordulás, balrahúzás
Úgy gondolom, hogy a balrafordulás (politikai értelemben) egybeírva helyes, egyébként külön. Érvényes ez arra is, hogyha valakiről azt írjuk, hogy balrahúz?
Ha főnévi alakban használjuk a két kifejezést, akkor az egybeírt alak a helyes (jelentésmegkülönböztetés céljából): balrafordulás, balrahúzás (vö. még OH. 493. – balratolódás). A határozós szerkezetben azonban a különírást megtartását javaslom: balra fordul, balra húz (vö. OH. uo.).
Dél-afrikai Köztársaság
A Dél-afrikai Köztársaság országnévben az afrikai tag miért nem nagy kezdőbetűs?
A dél-afrikai szerkezetben mindkét tag kis kezdőbetűvel írandó, mert a Dél-Afrika alapformához járul az -i melléknévképző. A Dél-afrikai Köztársaságnál a jelző továbbra is a ’dél-afrikai’ kötőjeles szerkezet (amely közszói elemekből áll), de tulajdonnévről beszélünk, ezért kötelező nagybetűvel kezdeni (vö. AkH. 178/b).
Alkotmánybíróság, alkotmánybíróság
Helyesen találtam-e a jegyzetben az alkotmánybíróságot kisbetűvel írva? Van erre valami szabály? Tudom, hogy nem ez a hivatalos neve, de máshol csak nagy kezdővel találtam.
Tulajdonnévként nagy kezdőbetűs: Alkotmánybíróság (a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága), köznévként kis kezdőbetűs: alkotmánybíróság (Osiris-helyesírás, 447). Jó néhány intézménynév megegyezik a nem hivatalos elnevezéssel. A nagybetűs alakot akkor célszerű használni, ha hangsúlyos a név tulajdonnévi jellege, például önéletrajzban a munkahely megjelöléseként (Osiris-helyesírás, 218.).
1956. október havában
Kell-e pont: 1956 október havában?
A szerkezetbe pontot kell tenni, mert a birtokviszony nem közvetlenül az évszámra vonatkozik.
Veréb–Cinke-i
Ha egy szerzőpáros nevét nagykötőjellel írom, és hozzákapcsolok egy -i képzőt, milyenek lesznek a kezdőbetűk, kicsik vagy nagyok? Pl. Veréb-Cinke
Az Osiris Helyesírásban ezt olvassuk:
„Ha egy személynév két vagy több különírt elemből áll, és így kapja meg a képzőt, akkor meg kell tartani az eredeti nagy kezdőbetűket, s a képzőt kötőjellel kell a név utolsó tagjához kapcsolni. [...] Ugyanez vonatkozik a nagykötőjellel összefűzött személynevekre” (164).
A javasolt alak tehát: Veréb–Cinke-i.
az időpont megjelölése
Helyes-e az időpontok következő írásmódja: 17.00 óra, vagy 18.15 óra? Nem helyesebb-e a 17.00 (óra nélkül) vagy a 18 óra 30 perc, illetve a 17 óra változat.
Az Osiris Helyesírás a következő alakokat támogatja (vö. 418. o.):
18 óra 15 perc, 18.15 vagy 18:15; 17 óra, 17.00 vagy 17:00.
Az előző rész itt található.