frissesség
Az 1970-es években jártam iskolában, úgy emlékszem, azt tanultuk, hogy a frisseség szó ebben a formájában (a szó végén egy s-sel írandó). Mert a szó töve friss, a -ság/-ség képző van rajta, és -e a kötőhang. Manapság viszont mindenki frissességnek írja, és az újabb helyesírási szótárban is így van. A kérdésem az lenne, miért történt ez a helyesírási változás, mi az oka?
Jól emlékszik, 1984-ig frisseség, azóta frissesség a helyes forma. Korábban a szóelemző írásmód szerint írták (friss+(e)ség), 1984 óta viszont a kiejtés elvét alkalmazzák (az s a két magánhangzó között helyzetben megnyúlik): frissesség. Ugyanúgy, mint a következő esetekben is: bölcsesség, frissesség, szüzesség, vigasság. (OH. 73.)
50% vagy 50%-os
Mi a helyes forma: „50%-os/50% kedvezménnyel vehetik meg”?
Az -s (-os, -es, -ös) képző elmaradása az élőbeszéd pontatlanságát tükrözi, s valószínűleg általánossá válik. Más esetekben is előfordul képzők elmaradása. Írott szövegben a teljes formát javasoljuk használni.
szólásmód
Helyes-e, ha azt mondjuk, hogy valaki „valamilyen szólásmódot használ” (tájszólás értelemben).
A szólásmód nem fedi tökéletesen a tájszólást. Szabatosabban tájszólás, nyelvjárás, tájnyelv szerepelhetne.
Az előző rész itt található.