Nemzeti Bank, Statisztikai Hivatal
Ha a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Központi Statisztikai Hivatal helyett azok rövidített változatait (nemzeti bank, statisztikai hivatal) használom, akkor azt írhatom-e kis kezdőbetűvel, ahogyan a valutalap és az unió esetében?
Ha a két rövidebb kifejezés pusztán az intézmény típusára utalna (bank, hivatal), akkor elfogadható lenne a kisbetűs írásmód (vö. AkH. 188/d). Itt azonban megkülönböztető jelzőket is meghagyunk (nemzeti, statisztikai), amelyek egyértelműen utalnak a konkrét intézményre, egyedítő elemnek számítanak (vö. OH. 218. o.), ezért a rövidebb alakokban is a nagybetűs formát ajánlom (Nemzeti Bank, Statisztikai Hivatal).
vezetéknév rövidítése
Miként rövidítjük a mindkét szülő családnevét viselő gyermekek vezetéknevét? A kötőjel előtti tagnál is teszünk-e ki pontot, vagy mivel ez már így egyben egy külön vezetéknév, csak a második tagnál lesz a pont?
A példa a „Szabó-Kovács János”-hoz hasonló esetekre vonatkozik. A névrövidítéseknek ez az esete nincsen szabályozva. Az természetesen igaz, hogy a kötőjellel összekapcsolt tagok már egynek számítanak.
Javaslatom, hogy az „Sz-K. János” megoldást válassza.
bennfentes
Honnan ered a „bennfentes” szavunk?
A „bennfentes” összetett szó, melynek előtagja a „benn” határozószó, utótagja a kizárólag ebben az összetételben használt „fentes” ’ravasz, csalárd’ melléknév [1456 k.], alaktani felépítésére vö. jártas. Az utótag vagy a „fen” igének, vagy a nyelvjárási fentet ’láb alatt van; valahova tart; kószál’ igének a származéka.
(Vö. Zaicz Gábor szerk.: Etimológiai szótár. Tinta, Budapest, 2006. 65. o.).
Az előző rész itt található.