tényleg ~ ténleg ~ télleg
Nagyon zavar a télleg szó használata a tényleg helyett, de annyira elterjedőben van, hogy magam sem tudom már, helyes-e.
Írott alakban egyedül a „tényleg” szó létezik, a szónak ettől eltérő írása (hacsak nem egy, a szó kiejtési formáit vizsgáló munkáról beszélünk) helytelen. A nyelvhasználat során a „tényleg” gyakran (átlagos vagy az átlagosnál kissé gyorsabb köznyelvi ejtésben) „ténleg” vagy „télleg” formában realizálódik. Ennek az az oka, hogy egyszerűbb két alveoláris (fogmeder-) hangot ejteni („n” + „l” vagy „l” + „l”), mint például egy palatális (kemény szájpad-) és egy alveoláris (fogmeder-) hangot („ny” + „l”). Vö. „színpad” (alveoláris „n” + bilabiális [ajak-] „p” hang) helyett „szimpad” (két bilabiális hang: m + p). Ez esetben képzéshely szerinti hasonulásról van szó. Tehát a „télleg” vagy „ténleg” formában való ejtésnek az artikulációs gazdaságosság (könnyebb kiejtés) az oka.
tisztántartás
Ha a tisztán lát külön van írva, a tisztánlátás egybe, vonatkozik ugyanez a tisztán tart után a tisztántartásra is vagy sem?
A hagyomány alapján egybeírt határozós alárendelő szóösszetételek „túlnyomó többsége az igei alaptagú, értelemszerűen különírt állandósult szókapcsolatok -ás/-és, -tal/-tel, ritkábban -ó/-ő képzős alakja. Ezek az alakulatok hagyományos írásmódúak abból a szempontból is, hogy egyetlen képző hatására válnak összetett szóvá” (OH. 105). Ebbe a kategóriába tartozik a „tisztántartás” szó is.
akarom mondani
Az „akarom mondani” után mindig kitesszük a vesszőt? Pl.: „Holnap, akarom mondani holnapután érkezik.”
Az „akarom mondani” ugyan redukált, de önálló tagmondat. „Holnap, akarom mondani (azt), (hogy) holnapután érkezik.” A tagmondatokat mindig valamilyen írásjel választja el egymástól. Ennek értelmében mindig ki kell tenni a vesszőt. Tehát: „Holnap, akarom mondani, holnapután érkezik.”
Az előző rész itt található.