havidíjmentes
Szeretném megkérdezni, hogyan és miért így kell helyesen leírni a „havidíjmentes” szót.
Az OH. szerint a „havi díj” jelzős szerkezet, de nem szóösszetétel. Ennek értelmében az ún. második mozgószabály érvényesül: „Ha egy különírt szókapcsolat – általában alkalmi jelzős szerkezet – egészéhez utótag kapcsolódik, az új alakulatban egybe kell írni az előrészt, az utótagot pedig a szótagszámtól függetlenül kötőjellel kell hozzákapcsolni” (OH. 131). Ez esetben a helyes alak: havidíj-mentes. Az, hogy a kifejezéssel leginkább „havidíjmentes” alakban találkozunk, jelentheti azt, hogy a „havi díj” és a „havidíj” jelentése különböző. Ebben az esetben szóösszetételről van szó, így a helyesírási szabályzat 107. b) pontja érvényes, amely szerint a minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. Ennek oka az, hogy “[e]zek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege” (AkH. 107/b).
jajistenemez
Helyes így az, hogy „jajistenemez”?
A kérdezett szó nincs szótárazva, ezért egyéni szóalkotásmódnak, alkalmi (stilisztikai) neologizmusnak (nyelvi újításnak) nevezzük. A „jajistenemez” forma a magyar nyelvi rendszernek megfelelő képzéssel jött létre.
„azonban ha”, „kivéve, ha”
Szeretném megkérdezni, hogy az „…adott határidőig fizetendő, kivéve ha…, akkor …” és hasonló szerkezetek, mint például „illetve ha…”, vagy „azonban ha …” esetében a „ha” szó elé kell-e vesszőt tenni?
A kötőszóhalmozásra vonatkozó szabályok értelmében az „illetve ha”, valamint az „azonban ha” szókapcsolatok közé nem kell vesszőt tenni (OH. 2004: 335–336). Ám a „kivéve, ha” esetében szükséges kitenni a vesszőt, ugyanis tagmondat határán áll. Az utalószó: „akkor”. Tehát: „Kivéve (akkor), ha”.
gyöngy nyaklánc
Vajon a gyöngy anyagnévnek számít? Gyöngy nyaklánc vagy gyöngynyaklánc?
A helyes forma: gyöngy nyaklánc (115. szabály).
Az előző rész itt található.