kifelé ~ kifele
A szó végén rövid és hosszú mgh-t is lehet használni ezekben az esetekben? Kifele/kifelé, befele/befelé? Ez alapján logikus lenne a haza/hazá, bele/belé is.
A szótári, köznyelvi alak a kifelé, befelé, népies változat a kifele és a befele.
A bele határozószó esetében fordított a helyzet: a belé a népies, régies változat.
A haza határozószónak egy alakja van, nincs hosszú magánhangzós változata.
Szovjet-Oroszország
Történelmi kontextusban használatos a Szovjet-Oroszország, illetve Szovjetoroszország kifejezés, de az OH és az MHSz nem tartalmazza. Érzésem szerint csak a kötőjeles változat helyes.
Az 1984-ben kiadott helyesírási szabályzat szótárrészében a Szovjet-Oroszország szóalak szerepel.
igazgatónő, igazgató asszony
Az lenne a kérdésem, hogy ha az igazgatónő egy szó, akkor az igazgató asszony miért kettő?
A magyar helyesírási szabályok alapján a -nő utótagú alakulatok összetételnek számítanak, ezért azokat egybeírjuk: igazgatónő, papnő, szerkesztőnő stb.
Az igazgató asszony forma azonban minőségjelzős szerkezetnek minősül, és a helyesírási szabályzat 114/a. pontja vonatkozik rá: “A foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő, esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk, közgazdász szakértő, gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér tizedes, huszár főhadnagy, rendőr százados; csuda jó, kutya hideg; stb. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen
alakulatokat is: igazgató elvtárs, tanár úr, tanító néni, mérnök szaktárs stb.”
A kétféle szerkezet között tehát – bár jelentésükben nem vagy csak alig különböznek – formai különbség van: az egyik összetétel, a másik jelzős szerkezet. Ilyen formai megkülönböztetést más típusú szerkezeteknél is találunk: ötemeletes – tizenöt emeletes (mennyiségjelzős alakulatok), aranylánc – fehérarany lánc (anyagnévi alakulatok) stb.
Az előző rész itt található.