rendőrség vagy Rendőrség?
Kérem tájékoztasson, hogy ha egy szövegben a Rendőrség szó szerepel akkor azt milyen kezdőbetűvel kell leírni. Szerintem a nagybetűs kezdés a helyes, hiszen tulajdonnévről van szó.
A rendőrség köznév, ezért általában kisbetűvel írjuk. Bár a törvény szövegében (a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény) nagybetűs az írásmód: „A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség)”, mégis a helyesírási szabályok alapján a kisbetűs írás a követendő („Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, tanács, rendőrkapitányság stb.) olyankor is kisbetűvel írjuk, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, de: a kutatóintézet kidolgozta; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, de: a bizottság véleménye szerint; stb. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba, segélyt kapott a vállalattól, a tanács intézkedett, a tanárképző főiskolán stb. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia), az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb.).”
Úgy tűnik, hogy egyes szövegekben a két kivételen túl más intézménytípusokat is szívesen írnak nagybetűvel, ha egy adott intézményről van szó.
Vargha-ház, Elekmajor
Hogyan írjuk a -ház, -major, -puszta, -tanya utótagú szavakat? Pl. Vargha-ház (Varghának a háza), Elekmajor, Kovács János-major, Bablevespuszta?
A kérdést a tanya írásmódján szemléltetjük: Kovács Pál-tanya (176. szabálypont), Rétitanya (175/b.). A földrajzi nevek helyesírásában bizonytalanságot okoz, hogy mit tekintünk egyáltalán földrajzi névnek, illetve, hogy mi a név része.
fekszek
Helytelen az fekszik ige ragozása, a következő mondatban: Fekszek az ágyon?
A fekszik ikes ige, ragozása E/1-ben fekszem. A fekszek tájnyelvi alak, tájnyelvi használatban helyes. A slágerben ez szerepel: “Fekszem az ágyon…”
kötőszóval mondatkezdés
Egy kolléganőm amellett kardoskodik, hogy “ha, és” szavakkal nem kezdünk mondatot. Melyik szabály támasztja alá?
Kötőszóval kezdhető mondat, nem létezik olyan nyelvtani szabály, nyelvművelő tanács, amely ezt tiltaná. Egy nagyon régi nyelvi babonáról van szó, amelyet már régen megcáfoltak. (Vö. Szepesi Gyula: Nyelvi babonák, 1986; Magyar nyelvhasználati lexikon, 2007. 186).
Az előző rész itt található.