Brüsszelben az előző hét végén egész éjjel tartó viták után megegyezés született az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottságának jelentéséről. Sok tudós szerint az emberiség máris elkésett az éghajlatváltozás elleni cselekvéssel. Véleményük szerint háború fog kitörni a vízért.

Az ENSZ égisze alatt működő kormányközi testület, amely a klímaváltozás hatásaival foglalkozik, 2500 tudóst tömörít a világ száz országából. A végén mégis a politikai szempontok voltak a döntőek. Egész éjszaka folyt a vita a 21 oldalas rövid jelentésváltozat szövegéről. Alapvetően két okból: a káros anyagok kibocsátásának csökkentése óriási anyagi áldozatokat követel és sok ország még mindig csak túlzott riogatásnak véli a két-három fokos, vagy még ennél is jelentősebb átlag hőmérsékletemelkedést.

Finomítottak a jelentésen

Az Európai Unió a gyors cselekvés híve, míg az Egyesült Államok, Kína és Oroszország óvatosabb, vagy semmit sem csinálna. Végül sikerült egyetérteni a kompromisszumos szövegváltozatban, amely nagyon valószínűnek mondja, hogy az évtizedek óta tapasztalható felmelegedés az ipari tevékenységgel függ össze.

Ugyanakkor némileg tompítottak több riasztó előrejelzésen is, eltűnt például a szövegből az a kitétel, hogy a jelenleg ismert növény- és állatfajok csaknem 30 százaléka kipusztulhat. Annyi mindenképpen leszűrhető a már eddig is kiszivárgott részletekből, hogy Észak-Európa és Észak-Amerika éghajlata sokkal kellemesebbé válhat, miközben szárazság és további sivatagosodás sújtaná a mediterrán-térséget és Afrikát. Dél- és Dél-Kelet-Ázsiában iszonyatos árvizeket okozna a tengerszint emelkedés, radikálisan csökkennének világszerte a már most is szűkös ivóvízkészletek.

Hazánkban nagyobb és hirtelen árvizeket, ugyanakkor a folyók vízhozamának és a talajvíznek a csökkenését, kitolódó turistaszezont, hőgutát okozó melegeket valószínűsít a részjelentés. A fűtési időszak lerövidül, de ez nem jelent majd energiaspórolást, mert a nyári hőségben egyre nagyobb szükség lesz légkondicionálásra. A mezőgazdaság nagyobb terméshozamokkal számolhat ugyan a levegőben nagyobb arányt képviselő szén-dioxid miatt, viszont az aszályok miatt át kell állnia szárazságtűrő növények termesztésére.

A természet csodái is veszélyben vannak

A pénteken elfogadott ENSZ-jelentés amúgy egy háromrészesre tervezett dokumentum-sorozat második része. Februárban hagyták jóvá az első fejezetet, és májusban kell kidolgozni a harmadikat, amely a legnehezebbnek ígérkezik, hiszen abban már valamiféle cselekvési tervet is fel kellene vázolni.

Az Európai Unió igyekszik az egész világnak példát mutatni, és a 27-ek vállalták, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkentik a széndioxid-kibocsátást és 20 százalékra növelik a megújuló energiaforrások arányát. De ez egyelőre csak politikai vállalás és még az unión belül is nagyon heves viták várhatók az egyes tagországok tényleges lépéseiről, vagyis arról, hogy ki hány millió, vagy inkább hány százmillió eurót hajlandó áldozni klímavédelmi beruházásokra.

A Természetvédelmi Világalap jelentésében is az áll egyébként, hogy a világ legszebb helyeit, természeti csodáit is súlyosan érinti a felmelegedés. Eszerint veszélyben vannak egyebek mellett az amazonasi erdők, a Himalája gleccserei, a bengáli tigrisek és az Ausztrália partjainál húzódó Nagy-korallzátony.

Közben az ENSZ székházában Emyr Jones Parry brit nagykövet, a Biztonsági Tanács soros elnöke azt mondta, „érzékeny és nehéz téma ez, és az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a századnak szembe kell néznie". Ő is a világ klímaváltozásáról, a felmelegedésről beszélt, amelyről az ENSZ Biztonsági Tanácsa tart majd konferenciát április 17-én.

A klímaváltozás – nyilatkozta Jones Parry nagykövet – biztonsági probléma is, hiszen érinti a világ vízkészletét, a mezőgazdasági termelést, s egyes helyeken éhínséghez, másutt pedig túltermelési válsághoz vezethet. Mindez pedig háborúkat generálhat.

„Nem ez fogja kirobbantani a háborúkat – fogalmazott a brit nagykövet – de tényező lesz egy-egy konfliktus kirobbanásában." Emyr Jones Parry konkrét példákat is felhozott: a Maldív-szigetekét, ahol a fölmelegedés miatt az óceán vízszintje akár három méterrel is megemelkedhet, s ezzel az egész ország víz alá kerülhet; vagy Bangladesét, ahonnan nagy létszámú lakosságot kell majd elköltöztetni, a part menti vidékekről.

Ezek olyan tényezők – nyilatkozta a nagykövet – amelyek potenciális bizonytalanságot jelentenek a nemzetközi biztonság számára is, s a Biztonsági Tanácsnak ezért kell foglalkoznia a klímaváltozással. Mindazonáltal a BT nem kíván sem határozatot hozni, sem állásfoglalást közzétenni ez ügyben.

Elkéstek?

A tanácskozáson résztvevő Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium stratégiai főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet: sok tudós szerint az emberiség máris elkésett az éghajlatváltozás elleni cselekvéssel. A szakember az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a tárgyalások tétje az volt, hogy milyen módon fogalmazzák meg a Föld éghajlatának változását, milyen jelzőket használjanak.

A tudósok egyértelművé tették, hogy mi várható, letették a becsléseiket az asztalra. A kormánydelegációk közötti vita lényege az volt, hogy ijesztő jellegűek legyenek-e ezek a megfogalmazások vagy finomabbak legyenek az utalások - tette hozzá Faragó Tibor. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) stratégiai főosztályvezetője kifejtette: az említett delegációk (egyebek mellett az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia tárgyalói - a szerk.) kivetettek jelzőket, puhították az üzenetek súlyát, aminek végső soron az a jelentősége, hogy mennyire gyorsan és határozottan kell cselekedni.

Faragó Tibor emlékeztetett arra, hogy vita van a szakértők között az átállás, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése ütemét illetően. Egyesek szerint már most késő, mert gyorsan növekszik az éghajlatváltozás esélye, mások a költségekre és technikai nehézségekre való tekintettel tíz-húsz éves átállást javasolnak. És vannak olyanok is, akik továbbra is kétségbe vonják, hogy az emberiség okozza a problémát - fűzte hozzá a szakértő.

(Gondola)