„Ha rajtam múlna, akkor Magyarországon is jogi következményei lennének a holokauszt tagadásának” - nyilatkozta a Népszabadságnak a Legfelsőbb Bíróság elnöke, hozzátéve, hogy ez a kérdés nem az igazságszolgáltatás, hanem a törvényhozás kompetenciájába tartozik.

Holokauszt-tagadás: ez azt jelenti, hogy meg vagyok ugyan győzödve a holokauszt éppen aktuális verziójáról (ami ma más, mint tegnap, és holnap más lesz, mint ma), de mégis, meggyőződésem ellenére nyilvánosan tagadom azt valamilyen sötét indítékból. A helyes megnevezés itt holokauszt-kételkedés vagy holokauszt-hitetlenség lenne. És kételkedést vagy hinni nem tudást nem szabadna jogi eszközökkel szankcionálni. Ez egy középkori boszorkányüldözés.

Lomnici Zoltán arról nem kívánt állást foglalni, hogy büntető- vagy polgárjogi szankciókat kellene-e alkalmazni. A bíráknak is fel kell lépniük az alkotmányellenes, embertelen nézetekkel szemben, a rasszizmus és az antiszemitizmus minden formája elfogadhatatlan – tette hozzá.

Lomnici itt burkoltan azt akarja mondani, aki nem hisz, kételkedik, az alkotmányellenes, embertelen nézeteket vall, rasszista, és antiszemita.

Az igazság evvel szemben, hogy egy történelmi esemény ilyen vagy olyan verziójában hinni: ennek semmi köze az alkotmányellenességhez. Egy példa: a hivatalos német történetírás, mind a keleti, mind a nyugati, Katynt az 1989-es gorbacsovi beismerésig a németek nyakába varrta. Mi köze az alkotmányossághoz vagy alkotmányellenességhez, hogy én kit hiszek tettesnek? Alkotmányos az, ami az alkotmány talaján áll. Alkotmányellenes az, ami evvel ellentétben van.

1989-ig alkotmányellenes volt az oroszokat hinni tettesnek, 1989 után alkotmányellenes a németeket tettesnek tartani? Mi van akkor, ha én lekéstem a csatlakozást, és ma is a németeket vélem tettesnek? Alkotmányellenes vagyok?

A harmincas évekbeli mesterséges, a kommunisták által előidézett ukrán éhínségnek egyes történészek 9 millió áldozatot tulajdonítanak, mások csak 4-et. Most akkor alkotmányellenes valamelyik nézet?

„Az embertelen nézetekkel szemben fel kell lépni. A bíróknak is.”

Hogyan? Ki definiálja, mi az embertelen nézet? Van erről társadalmi konszenzus? Megszavazta ezt a nép, hogy mely nézetek embertelenek? Nyilván az egyik embernek ez az embertelen, a másiknak az. Milyen kategóriába tartozik a cionizmus, globalizmus, harcos iszlám, kommunizmus, antikommunizmus, fasizmus, antifasizmus, monarchizmus, parlamenti demokrácia, kereszténység, buddhizmus, hinduizmus, millió egyéb „izmus”? Lehet itt konszenzust teremteni akár egy nemzeten belül, vagy ami még nehezebb, nemzetek fölötti szinten? Létezik az embertelen nézetek katalógusa? Hiszen ami az egyik népnek embertelen, az a másiknak éltetője. Milyen módon kell egy bírónak bármiféle nézettel szemben fellépnie? Ma a holokausztban nem hívés, holnap a kereszténység lesz az embertelen nézet? Nem inkább a bűncselekményekkel szemben kellene a társadalomnak fellépni? Egy nézet büntetendő lesz? Mit szólnának a holokauszt-állítók, ha valamelyik ország a holokauszt-hitet nevezné ki embertelen nézetnek, és egy gyanútlan külföldi történészt bezsuppolna 3 év börtönre, mint ahogy azt az osztrákok tették Irvinggel?

„A rasszizmus minden formája elfogadhatatlan.”

Mi a rasszizmus? Rasszizmus az, hogy azt szeretném, hogy minden nép boldogan fejlődjön saját keretei között, és ne keveredjenek össze a népek egymással? Az a rasszizmus, ha azt mondom, hogy a cigányság fejlődjön saját keretei között, vagy az, hogy azt mondom, hogy olvadjon be abba a népbe, ahol éppen lakik? Az a rasszizmus, ha erőltetem a fajok összekeveredését? Vagy az a rasszizmus, ha saját fajomat a többi fölé helyezem? Tételezzük fel, hogy Lomnici valami ilyesmire gondol. Ez természetesen elítélendő. De ennek az égvilágon semmi köze nincs ahhoz, hogy melyiket hiszem: hogy voltak-e gázkamrák, vagy azt, hogy nem. Ha Lomnici úgy gondolkodik, hogy azért nem hiszem („azért tagadom”), hogy voltak gázkamrák, mert német rasszista vagyok, akkor ugyanúgy elítélendő a holokauszt-állítás, mert akkor Lomnicinek feltételeznie kell, hogy azért vagyok holokauszt-állító, mert zsidó rasszista vagyok.

Természetesen elítélendő az antiszemitizmus minden formája. Mint ahogy elítélendő a magyarellenesség, németellenesség, románellenesség, cigányellenesség, lengyelellenesség, stb. stb. minden formája. Csak megint nem értem, a többi ellenességet miért nem sorolja fel Lomnici, illetve, hogy mi köze ennek a holokausztban való hithez vagy nem hithez. Megint csak az előző logikát alapul véve: ha Lomnici szerint azért nem hisz valaki a holokausztban, mert antiszemita, akkor ugyanúgy feltételeznie kell, hogy a másik azért hisz benne, mert németellenes. Mitől súlyosabb az antiszemitizmus, mint a németellenesség? Szóval, ha Lomnici az antiszemitizmusra való hivatkozással tiltani akarja a holokauszt-kételkedést, holokauszt-hitetlenséget, akkor ugyanilyen logikával, a németellenesség miatt tiltani kell az abban való hitet, a holokauszt-állítást.

Majd így fogalmazott: a magyar alkotmány mellett az Európai Unió rendelkezései is kötelezettségeket rónak a bírákra.

Ezt jó lenne, ha egy kicsit bővebben kifejtené, ugyanis Lomnici itt vastagon hazudik. IDE VONATKOZÓ EU-RENDELKEZÉS NEM LÉTEZIK! A zsidó lobbi szeretné ugyan, ha EU-szinten bevezetnék a holokauszt-kételkedés szankcionálását (és ebben előretolták a Merkel nevű ...-t), de jelenleg ez csak néhány államban van törvényben. Nem szankcionálja jelenleg Anglia, Írország, a skandináv államok, Portugália a holokauszt-kételkedést. Más államoknak vannak ugyan erre törvényeik, de ezt nem alkalmazzák (Hollandia). Csak úgy mellékesen: Az EU nem „ők, a diktálók”, és mi magyarok a parancsfogadók, hanem mi is EU vagyunk, minekünk ugyanúgy van szavunk a törvényhozásban, mint akár a németeknek, akár a franciáknak.

Az emberi jogokat védő állami szervezetek sorában kiemelten fontos feladataik vannak a bíróságoknak: Magyarországon is törekedni kell arra, hogy csökkenjenek, lehetőleg szűnjenek meg az emberi jogokat sértő ítéletek – fogalmazott a Népszabadságnak a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Nem azt akarta mondani, hogy a jogsértések csökkenjenek, illetve szűnjenek meg?

Lomnici Zoltán elmondta: az önkényuralmi jelképek használatát Magyarországon bünteti a törvény, míg a holokauszt tagadását tételesen nem tiltják a jogszabályok. Lomnici Zoltán nem kívánt aktuálpolitikai fejtegetésekbe bocsátkozni, de hangsúlyozta: a holokauszt tagadói meghamisítják a történelmet...

Én pedig hangsúlyozom, hogy a holokauszt-állítók hamisítják meg a történelmet. Ha nem így volna, nem félnének úgy egy szabad vitától, érvek ütköztetésétől. Hány holokauszt-állító ment el a teheráni holokauszt-konferenciára? Egy sem. Ennyire nem hisznek a saját tételeikben. Pedig micsoda ragyogó alkalom lett volna a sok holokauszt-kételkedőt felvilágosítani, a sok gonosz „tagadót” leleplezni. A holokauszt történelmét pedig a történészekre kellene bízni, és a bírónak nem kellene evvel foglalkozni.

… megsértik azoknak az ártatlan millióknak az emlékét, akik egy embertelen eszme áldozataivá váltak.

Én úgy gondolom, az sérti egy elhunyt emlékét, ha ezt mondom pl., hogy néhai Kovács Jóska nem is az a tisztességes ember volt, akinek hittük, hanem letagadta, hogy kölcsönkért tőlem, pedofil volt, megcsalta a feleségét stb. Az, hogy nem hiszem el, hogy
a, egy bizonyos kivégzési módban haltak meg, akik tényleg ott meghaltak
b, túlzottnak tartom a halottak számát
ez senkinek az emlékét nem sérti.
a, Miért sértené valakinek az emlékét, hogy bebizonyosodik, hogy nem gázkamrában, hanem tifuszban halt meg?
b, Ha az áldozatok számát vonom kétségbe, amit a holokauszt-állítók is folyamatosan csökkentenek a revizionisták kutatási eredményeinek hatására, akkor kinek az emlékét sértem meg? Az Auschwitzban meg nem haltakét?

Holokauszt-kompendium:

1, Egyetlenegy, gázkamrának nevezett helyiségből nem mutatható ki a FeII-FeIII-cianid, a hidrogén-cianidnak azon reakcióterméke, amely keletkezésére adottak voltak a feltételek az ún. gázkamrákban. Evvel ellentétben ez a vízoldhatatlan, nagyon stabil, hosszú élettartamú komplex vegyület (triviális név: berlini kék) csaknem minden ruhafertőtlenítő kamrából kimutatható. Szegény holokauszt-állítók. Csak sajnálni lehet őket. Ha azt mondták volna, hogy a ruhafertőtlenítő kamrákban történtek az elgázosítások, akkor ma senki nem vonná kétségbe meséiket.

2, A bedobó nyílások bizonyíthatóan 1945 után készültek, illetve a legnagyobb Auschwitz-Birkenau-i krematórium tetejéről még ma is hiányoznak.

3, A Zyklon B doboz felnyitása után még órákon keresztül is adta le a hidrogén-cianid gázt. Ez azért volt így megcsinálva, hogy a ruhafertőtlenítő kamrákban, ahol 24 órán keresztül tartották a ruhákat, biztosan elpusztuljanak a tetvek és petéik. Egy kicsit az éppen kinyitott PB-gázpalackkal lehet ezt összehasonlítani. Annyira nyitom csak ki, hogy órák múlva is szivárogjon a gáz belőle. Úgyhogy az, hogy a takarítókommandók a gázkamrákba 5 perc múlva, fél óra múlva gázmaszk nélkül bementek, a fantázia szüleménye.

4, A mobil gázkamrák nem lehettek dízel üzeműek. A dízel kipufogó gáz túl sok oxigént és túl kevés szénmonoxidot tartalmaz. Alkalmatlan emberölésre. Megint csak szegény holokauszt-állítók. Ha a mindenütt rendszeresített faelgázosító berendezés kipufogógázára, esetleg benzines jármű kipufogógázára fogták volna, hogy avval gyilkoltak, senki nem kételkedne meséikben.
5, A krematóriumok kapacitása a legkedvezőbb üzemi viszonyokat is figyelembe véve akkora volt, hogy a hatvanas évekre lettek volna kész a sok millió hulla elégetésével. Ezért is csökkenti folyamatosan a hivatalos történetírás az auschwitzi számadatokat.

Ez csak az öt legszembetűnőbb tény. Elfogulatlan történészi, szakértői vizsgálatot egyéb részletek sem állnának ki. További részletek a Rudolf-tanulmányban, illetve Rudolf: Előadások a Holokausztról c. könyvében, illetve a Magyarországon is megjelent „A tiltott igazság”-ban.

Ha mégis sor kerülne a "holokauszt-tagadás" szankcionálására, akkor a törvényhozásnak tételesen definiálnia kell, miben kell hinni, és miben nem. És ez az, amitől a holokauszt-lobbi irtózik, mint az ördög a tömjénfüsttől.

BJ