Korábban már jártunk egy európai szigeten, Máltán. Most ismét egy mediterrán szigetországra teszünk látogatást, méghozzá Ciprusra. A Ciprusi Köztársaság a nemzetközi jog szerint az egész ciprusi szigetet magába foglalja, ám az északi rész, az ún. Észak-ciprusi Török Köztársaság - melyet csak Törökország ismer el - de facto független államként működik, melynek saját kormánya, parlamentje, pártjai vannak.
A megosztott Ciprus
Nemzeti Népfront - Ethniko Laiko Metopo (ELAM)
Az ELAM egy ciprusi görög nacionalista politikai párt, illetve mozgalom, amelyet 2008-ban alapítottak. A párt a 2021-es országgyűlési választásokon 6,78%-ot ért el, amellyel 4 képviselőt küldhetett az 56 fős ciprusi törvényhozásba. Jelenleg az ELAM-ot a harmadik legerősebb pártnak mérik Cipruson. A Politico szerint márciusban az ELAM 15%-on állt, míg a kommunista Progresszív Munkáspárt és a jobbközép Demokrata Tömörülés fej fej mellett 28-28%-ot tudhatna a magáénak.
A párt szoros kapcsolatban volt a görög Arany Hajnal nevű nemzetiszocialista alapokon működő párttal. A 2008-as alapításkor "Arany Hajnal - Ciprusi mag" néven kívánták bejegyeztetni, ám ezt a Belügyminisztérium elutasította, így maradt végül a Nemzeti Népfront elnevezés.
Az ELAM megnyilatkozásai alapján ideológiájukra hatással volt Nietzsche, Johann Gottfried Herder és Julius Evola. Az ELAM a militarizmus és a férfiasság eszméjét hirdeti, és a párt meggyőződése, hogy a nemzeti harcot a hódító kiűzése érdekében folytatják. A fenti ideákból fakadóan az ELAM aktivistái nem utasítják el teljes mértékben a fizikai konfrontációt az ellenségeivel. Erre lentebb látunk majd példákat.
A párt így fogalmazza meg a küldetését: "Az ELAM ideológiája a szociális nacionalizmus elvein alapul. Számunkra továbbra is a Haza a legnagyobb érték, amely minden áldozatra méltó. Nemzetünket a faj, a vér és a származás kritériumai alapján határozzuk meg. Mi egy politikai mozgalom vagyunk, amely a társadalmunkat szolgálja. Ellenezzük a globális kapitalizmus gazdasági zsarnokságát, amely mindent felemészt, ami az útjába kerül. Legfőbb ideje, hogy kiálljunk honfitársaink érdekeiért és az igazságtalanság ellen. Hagyomány, civilizáció, nemzet, a hellenizmus alapelvei azok az alapfogalmak, amelyek meghatározzák a kulturális gyökereink, a hellén örökségünk megőrzéséért, hazánk, szigetünk, görög Ciprusunk szabadságáért folytatott harcunkat."
Az ELAM címere
A párt elnöke és alapítója Christos Christou. Christou polgári foglalkozását tekintve radiológus, a nicosai kórházban dolgozott. A görög Arany Hajnalnak is tagja volt. 2016 óta folyamatosan tagja a ciprusi törvényhozásnak.
Az ELAM ideológiája a nacionalizmus, és a kortárs szélsőjobboldali (bevándorlás- és antikommunizmus-ellenes) pártok jellegzetes jegyeit is magában hordozza. A 20. század elején Cipruson gyökeret vert radikális nacionalista mozgalom folytatása. A párt radikálisan törökellenes, ahogy fogalmaz: "Törökország halálos ellenségünk." Az ELAM további ideológiai jellemzői a militarizmus, az abszolutizmus, az iszlámellenesség és a modernizmussal szembeni ellenállás.
Ciprus 1983-ban vált végleg megosztottá, amikor a ciprusi törökök kikiáltották a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot. Ennek előzményeként 1974-ben görög ciprusi puccsisták athéni támogatással átvették a hatalmat Nicosiában, és egyesíteni akarták a szigetet Görögországgal, erre a török hadsereg bevonult a sziget északi részére. A de facto kettéosztott Ciprus 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, így a sziget egésze az EU-hoz tartozik, de az uniós jog fel van függesztve azokon a területeken, amelyek nem állnak a Ciprusi Köztársaság kormányának tényleges ellenőrzése alatt.A ciprusi kérdésben a párt elutasítja a kétállami felállást, valamint a föderalisztikus elképzeléseket is, amelyben a két rész széleskörű autonómiával rendelkezne. Az ELAM határozottan kiáll amellett, hogy Ciprus csak és kizárólag görög politikai egységként létezhet, idővel pedig egyesülnie kell Görögországgal. A párt nem fogadja el, hogy a ciprusi törökök politikai közösséget alkossanak, illetve a Cipruson élő törököket külföldinek tartják, ezért is teszik idézőjelbe a ciprusi szót a ciprusi török kifejezésben, jelezve, hogy nem igazi ciprusiak. A gazdasági szektorban egy zárt gazdasági modellt támogatnak, ahol a bennszülötteknek (ciprusi görögöknek), és nem a külföldieknek (ciprusi törököknek) kellene profitálniuk a gazdaságból.
A párt ellenségesen viszonyul az iszlám valláshoz. Ennek oka egyrészt a párt keresztény jellege, másrészt a törökökkel való szembenállás, harmadrészt a Ciprust is sújtó migránsáradat. 2019-ben törvényjavaslatot nyújtottak be, melyben betiltanák mindenféle muszlim fejkendő viselését a köztereken, illetve az iskolákban.
Az ELAM aktivistái elégetik az Észak-ciprusi Török Köztársaság zászlaját
2023. június 15-én, az egy nappal korábbi messeniai migránshajó elsüllyedését követően, a ciprusi parlament képviselői egy perces néma főhajtással emlékeztek a vízbe fulladt sáskákra migránsokra. Az ELAM képviselői nem vettek részt a főhajtáson, amiért a ciprusi és nemzetközi média őrjöngött, mondván, a "szélsőjobboldal embertelenségét bizonyítja, hogy kimentek a megemlékezésről". Az ELAM szerint nem kimentek, csak "véletlenül" épp a terem előtt, és nem a teremben tartózkodtak, valamint hozzátették, hogy a hallgatás pillanata "politikai kizsákmányolás" volt, és "a cél az, hogy a társadalom bűntudatot érezzen az emberkereskedők által elkövetett bűncselekmények miatt".
Az ELAM erőteljesen jelen van az utcákon. Megemlékezéseket, tüntetéseket szerveznek. Felvonulásaik rendkívül látványosak: fegyelmezett, zárt alakzatok, zászlók erdeje, dobok, görögtüzek, füstgránátok alkalmazásával teszik tiszteletet ébresztővé és erőt sugárzóvá a demonstrációikat. Az ELAM a ciprusi zászló helyett tudatosan használja a hivatalos görög zászlót, valamint Görögország színeit, ezzel is kifejezve, hogy ők etnikailag, kulturálisan, vallásilag és identitásukat tekintve azonosak a görögországi görögökkel.
A párt karitatív feladatokat is végez: élelmiszer- és ruhaosztással, véradással és álláskeresési segítséggel támogatják a rászoruló ciprusi görögöket, a legkisebbeknek pedig játékokat és tanszereket adnak át. 2019 decemberében összesen 12 000 görögnek adtak élelmiszercsomagot, pártállástól függetlenül. A párt húsvét és karácsony közeledtével minden évben megismétli jótékonysági akcióit. Az ELAM aktivistái évről évre részt vesznek a bozóttüzek eloltásában is.
A párt a pandémia alatt bírálta a lezárásokat, és a kötelező oltások ellen foglalt állást.
Videó az ELAM egyik felvonulásáról:
Nemzetközi kapcsolatokat tekintve az ELAM nyílt kapcsolatban állt a görög Arany Hajnallal, a két szervezet többször is tüntetett együtt Ciprus iszlamizálódása, a bevándorlás és a török megszállás ellen (lásd itt és itt). Ilias Kaidiaris, az Arany Hajnal egyik országgyűlési képviselője és a párt egyik vezetője korábban úgy fogalmazta meg a két párt kötődését, hogy "az ELAM és az Arany Hajnal nem egyszerűen testvérpártok. Az ELAM Ciprus Arany Hajnala". Az Arany Hajnal pénzzel is támogatta a ciprusiakat.
Miután a görögországi ZOG felszámolta az Arany Hajnalt, vezetőit pedig hosszú évekre börtönbe küldték "bűnszervezet létrehozása" miatt, az ELAM megszakította kapcsolatait az Arany Hajnallal, hivatalosan azért, mert "saját stratégiáját követi, és önállóan cselekednek".
Az Arany Hajnal vezetője, Nikólaosz Mihaloliákosz és az ELAM elnöke, Christos Christou
Az ELAM ideológiailag közel áll a német Die Heimathoz (korábbi NPD), valamint a francia GUD-hoz (Groupe Union Droit) is. A közelmúltban kapcsolatokat építettek ki az olasz Fratelli d'Italiával (Olaszország Fivérei), a spanyol Vox-szal és a Görög Megoldás (Ellinikí Lysi) párttal. Az Arany Hajnalhoz hasonlóan az ELAM is kiváló viszonyt ápol a lengyel fasiszta párttal, a Lengyelország Nemzeti Újjászületésével (Narodowe Odrodzenie Polski - NOP).
A párt viták tárgya volt a ciprusi médiában és a tágabb értelemben vett politikai színtéren. Többször vádolták rasszizmus népszerűsítésével és erőszakos cselekményekben való részvételével. 2010 júliusában arról számoltak be, hogy az 1974-es török inváziót elítélő tüntetést követően, július 20-án ELAM-pólós emberek támadtak meg egy nigériai férfit Nicosiában. 2011. március 19-én szemtanúk arról számoltak be, hogy az ELAM tagjai megvertek egy lottóárust a nicosiai Lidras utcában, miután politikai nézeteltérésük támadtak. 2012-ben a ciprusi lapok arról írtak, hogy a Ciprusi Nemzeti Gárda egyik hadnagya lövészeti kiképzéseket tartott az ELAM tagjainak a Nemzeti Gárda lőterén.
2014. március 26-án ELAM-tagok megkísérelték megszakítani és leállítani a Limassolban tartott újraegyesítési konferenciát, amelyen az egyik előadó Mehmet Ali Talat ciprusi török politikus volt . Az ELAM tagjai áttörték a rendőrség sorait, betörtek egy ablakot, és fáklyát dobtak a konferenciaterembe, eközben egy ciprusi török újságíró könnyebben megsérült. Az ELAM Mehmet Ali Talat jelenléte ellen tiltakozott a konferencián, és "háborús bűnösnek" nevezte a török politikust.
A párt azzal hárította el a vádakat, hogy hivatalosan egyetlen ELAM-tagot sem ítéltek el a hatóságok.
Fotók az ELAM irodájából
A párt honlapját böngészve nem találni egyértelműen meggyőződéses filoszemita megnyilvánulásokat, viszont az ELAM az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán sem tud túllépni azon a beidegződésén, hogy minden platformon Törökország ellen kell pozicionálja magát. Ha a törökök Izrael-ellenes retorikát folytatnak, akkor "természetesen" az ELAM ezzel szembehelyezkedik, s elítéli az október 7-ei támadást, mivel a Hamászt Törökország egyik "fiókszervezetének" tartja. Az ELAM kicsit olyan a törökökkel, mint a zsidók az ún. holokauszttal: mindenről az jut az eszébe. A palesztinok Gázából való kitöréséről így nyilatkoznak: "A támadások és a civilek elfogása a ciprusi görögök által az 1974-es barbár török invázió során átélt borzalmakra emlékeztet bennünket." Az ELAM török- és palesztinellenességét fokozza a kérdésben, hogy a ciprusi kommunista AKEL, vagyis a Progresszív Munkáspárt a palesztinokat támogatja.
Az ELAM a Ciprust és Izraelt összekötő földgázvezeték megépítését is támogatja, hasonlóan a fenti okokból: "Ciprus érdekeit a török terjeszkedéssel szemben."
Észak-ciprusi Török Köztársaság
A görögök után röviden érdemes áttekintenünk az ún. Észak-ciprusi Török Köztársaságot is. Az országot Törökországon kívül egy ország sem ismeri el, ám valójában egy török bábállam. A nemzetközi jog szerint Észak-Ciprus területe a Ciprusi Köztársasághoz tartozik.
Északon körülbelül 390 ezren élnek, 99%-ban törökök. A török népesség 33% török ciprióta, míg 66% törökországi török, aki 1974 óta települt a szigetre, ezzel jelentősen megváltoztatva Ciprus etnikai arculatát. A görög lakosság az 1%-ot sem teszi ki északon, mivel a török invázió nyomán vagy maguktól menekültek délre, vagy a törökök űzték őket el. A délre menekülő görögök otthonát, földjeit a beköltöző törökök kapták meg.
Az észak-ciprusi török pártok közül így vagy úgy, de szinte valamennyi hordoz nacionalista vonásokat, legyenek azok jobboldaliak, balközepesek vagy centristák. A következőekben bemutatott pártok kizárólag jobboldaliak.
A sziget etnikai homogenizációja
Nemzeti Összetartozás Pártja - Ulusal Birlik Partisi (UBP)
Az UBP-t 1975. októberében alapították. A párt a 2003-as választásokig volt kormányon, az 1993-1996 közötti időszakot leszámítva. A párt a politikai palettán jobboldalinak számít, mely ideológiailag nemzeti-konzervatív, illetve török nacionalista. Támogatja a kétállami megoldást, vagyis egy teljesen független Észak-Ciprust. 2022-ig tagja volt az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának. A párt jelenleg is kormányon van. Ünel Üstel a párt elnöke, valamint Észak-Ciprus miniszterelnöke is.
Az UBP a 2022-es választáson 39,5%-ot ért el, ami az 50 fős parlamentben 24 mandátumot jelentett.
A Nemzeti Összetartozás Pártjának kongresszusa
Újjászületés Pártja - Yeniden Doğuş Partisi (YDP)
A pártot 2016-ban alapították. A párt török nacionalista, konzervatív és iszlamista álláspontot képvisel. Magát az "elnyomottak, megvetettek és figyelmen kívül hagyottak" pártjának írja le. Elnöke Erhan Arikli.
Arıklı kijelentette, hogy a párt ideológiai alapja a "haza iránti hűség" és "az Észak-ciprusi Török Köztársaság fennmaradásának biztosítása". A párt azonban határozottan elutasítja, hogy az Észak-ciprusi Török Köztársaságot Törökország "leányállamának" minősítse, és egyenrangú viszonyt szorgalmaz Törökország és az Észak-ciprusi Török Köztársaság mint független állam között.
A 2022-es választásokon a párt a voksok 6,4%-át kapta meg. Két mandátumot szerzett.
Az Újjászületés Pártjának címere
Nacionalista Demokrata Párt - Milliyetçi Demokrasi Partisi (MDP)
A Nacionalista Demokrata Párt címere
A Nacionalista Demokrata Párt egy török nacionalista ideológiát valló szervezet, melyet 2016-ban alapítottak az ún. Észak-Ciprusi Török Köztársaságban. A párt szlogenje: "A jövő az ígéretünk, az ígéretünk az ideánk. Nemzeti állam, erős hatalom."
A párt a következőképpen magyarázza megalakulásának okait: "A jelenlegi politikai pártok nem tesznek semmit a fennálló haszonleső rend megváltoztatására, ellenkezőleg, e korrupt rendet kihasználva nap mint nap veszélyeztetik az ország jövőjét. Elmulasztják vagy képtelenek megvédeni az erodáló ciprusi török kultúrát. A nacionalista jelszavakat kiabálók kirabolják az államot, a demokrácia álarca alatt a nemzeti és szellemi értékeket támadják, elhallgatják ezeket a támadásokat, a gazdaság napról napra zsugorodik, figyelmen kívül hagyva a társadalom érdekeit személyes haszonszerzés céljából, népünk individualizálódik és napról napra csak önmagára gondol, a társadalom elveszti a reményt, az országba és a jövőbe vetett hitét. A Nacionalista Demokrata Párt azért jött létre, hogy reagáljon ezekre a negatívumokra, amelyeket már említettünk, és még sok másra, amit nem tudunk megszámolni, és hogy közösen küzdjünk a megoldásokért."
Az MDP aktivistái
Az MDP egyértelműen a palesztinok mellett áll az izraeli agresszióval szemben. A párt a nemi erőszakot elkövetőkkel és a gyermeket megrontókkal szemben halálbüntetést alkalmazna, de - ahogy fogalmaznak -, ha ez nem felel meg az EU jogelveinek, akkor liberálisabb megoldásokat is elfogadnak, mint a kasztráció és az életfogytig tartó szabadságvesztés.
A párt a 2018-as választásokon 0,13 %-ot ért el.
KG
A sorozat korábbi részei:
- Európai nacionalista pártok nyomában, I. rész: Lengyelország
- Európai nacionalista pártok nyomában, II. rész: Németország, AfD
- Európai nacionalista pártok nyomában, III. rész: Németország, Die Heimat (NPD)
- Európai nacionalista pártok, IV. rész: Németország, Freie Sachsen, Harmadik Út és mások
- Európai nacionalista pártok nyomában, VI. rész: a balti államok
- Európai nacionalista pártok nyomában, VII./1.: Bulgária
- Európai nacionalista pártok nyomában, VII./2.: Bulgária
- Európai nacionalista pártok nyomában, IX. rész: A megszállt Erdély, valamint Románia: Noua Dreapta
